A nemzetközi tér liberális idealizmusa roncsolja az egyes országok belső demokratikus szerkezetét is – és rávilágít arra, hogy a progresszió saját, univerzálisnak tételezett „értékei” mindig is csak hatalmi ambíciókat szolgáltak.
„A külföldre irányuló liberális törekvések belföldi szabadságkorlátozáshoz vezetnek” – írja John J. Mearsheimer professzor A nagy téveszme című, immár magyarul is kiadott könyvében. Bár a világhírű akadémikus elsősorban a biztonságpolitikával és a geopolitikával foglalkozik, idézett könyvében azt is vázolja, hogy a külpolitikában erőltetett liberális fanatizmusnak bizony súlyos belpolitikai következményei is lehetnek. Ha alaposabban körüljárjuk a témát, láthatjuk, hogy a liberális globalizmus kéz a kézben jár a nyugati országok hagyományosan szabadelvű belső értékeinek bomlásával.
Sokan, sok helyen elmondták már, hogy Francis Fukuyama óriásit tévedett, amikor a Szovjetunió bukása után a „történelem végéről” és a liberalizmus totális, visszavonhatatlan győzelméről értekezett. A helyzet valójában ennél is súlyosabb. Azzal, hogy a nyugati kül- és biztonságpolitikai elit teljes egészében magáévá tette Fukuyama vízióját, mérhetetlen károkat okozott nemcsak az egész világnak, de önmagának is. Az elképzelés lényege, hogy a liberális demokrácia a társadalom megszervezésének legüdvözítőbb formája, ezért ezt kell átültetni az e szempontból még nem eléggé „fejlett” országok belső rendjébe is – a külpolitikai liberális idealizmust tükrözni kell a belpolitikára is, „hiszen” az egyetemes emberi fejlődés elkerülhetetlenül tart efelé, s ez a politikai evolúció végpontja, és mint ilyen, kívánatos.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
„Fantasztikus eredményeket értek el, és nagyszerű miniszterelnökük van” – mondta az Egyesült Államok volt elnöke.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
„Ebben az országban szerintem sosem támogatták azokat, akik a saját országuk ellen dolgoztak” – jegyezte meg az államtitkár.
Százával zajlanak a letartóztatások, egy elnökjelöltet is elkaptak.
