Április 3-án a választók úgy döntöttek, újra Orbán Viktor legyen hazánk miniszterelnöke. Önmagában történelmi jelentőségű az a tény, hogy ez már az ötödik alkalom az ő életében és a modern magyar demokrácia történetében is. Ám nem mellékes szempont, hogy a diktatúra összeomlása óta eltelt időszak eddigi legnagyobb felhatalmazású parlamenti többsége jött létre a választópolgárok döntésének eredményeképpen. Joggal adódik a kérdés, hogy mindent változatlan formában kell hagyni, vagy a választói felhatalmazás elsöprő ereje ellenére is szükség van a kormányzati munkán belül a hangsúlyok eltolására. Véleményem szerint igen, változtatni kell, hiszen mind a szomszédban zajló háború, mind a pandémia tapasztalatai, illetve a gazdasági környezetben és az állami költségvetésben érzékelhető zökkenők a változtatást indokolják. S láthatólag az ötödik ciklusát kezdő miniszterelnök is úgy gondolja, erőteljes frissítésre, az elmúlt tizenkét év minisztériumi struktúráját átszabó új kormányra s a második, harmadik vonalban fiatalításra van szükség.
A negyedik Orbán-kormány jó ütemérzékkel reagált a pandémia okozta gazdasági problémákra, a segélyek osztogatása helyett a munkahelyek megőrzésére és a nehéz helyzetbe került ágazatok megerősítésére fókuszált. De mindez nem jelenti, hogy nincsen szükség a gazdaságpolitika megerősítésére, a 2021-es és a 2022-es gazdasági növekedés szintjére való felemelkedésre. Az infláció további növekedését is le kell törni – ennek átmenetileg jó eszköze az árstop, de újabb lépésekre lesz szükség, ahogyan a költségvetési egyensúly megtartásához is.
A további külföldi tulajdonú nagyberuházások esetében el kell kerülni újabb értékes termőföldek művelésből való kivonását. Hazánkban az utóbbi évtizedekben a beruházások (út, vasút, ipar) miatt egymillió hektárnyi termőföld tűnt el, ami a teljes hazai földvagyon tizenhárom százaléka. Mindezt annak tükrében tessék értékelni, mit hozott a háború a gabonapiacon, hiszen Ukrajna és Oroszország együtt a világ gabonaexportjának az ötödét adja. Ukrajna esetleges kiesése az exportból világméretű válságot okozhat, de a gabonaárak drágulásán és a kormány részleges exporttilalmán keresztül is megérthetjük, milyen nagy szükség van minden egyes négyzetméter föld védelmére.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
A frankfurti repülőtéren tizenöt mentőautó várta a gépet.
