A modern ember tudományba vetett hite a vallásosságot idézi. A tudósok világa azonban csalással, elfogultsággal, gondatlansággal és túlfűtöttséggel teli. Jól tesszük tehát, ha szkeptikusan szemléljük a világrengető bejelentéseket – állítja egy fiatal skót akadémikus.
2020. december 09. 14:24
p
0
0
1
Mentés
Stuart Ritchie, az ifjú szociálpszichológus a londoni King’s College kutatójaként megírta az utóbbi évek egyik legfontosabb és legszenvtelenebb könyvét. A Science Fictions (tudományos fikciók) arról szól, hogyan uralta el napjainkra a csalás, az elfogultság, a gondatlanság és a túlfűtöttség a modern tudományt. Akad-e időszerűbb olvasmány, amikor féltudásúak naponta állítják szembe a vallást az akadémiával – nem utolsósorban, amikor egy bolygó figyeli lélegzet-visszafojtva a vakcináért folytatott munkaversenyt?
A tudósok a szekuláris, posztmodern, kozmopolita közbeszéd papjai”
Bár szerzőnk maga is tudós, határozottan a tettek embere. Története akkor kezdődött, amikor szkepszistől vezérelve saját eszközeivel megismételte a 2010-es évek néhány nagy visszhangot kiváltó agytudományi kísérletét. Hogy, hogy nem, azok a szenzációs eredmények, amelyekkel sztárszerzőik a Science és a Nature címlapjain landoltak, Ritchie-nél egyszer sem ismétlődtek meg. Amikor azonban felfedezését megpróbálta közölni ugyanezen lapoknál, rácsapták az ajtót. „Sosemhozunklekétcikketkétugyanolyankísérletről” – hangzott az indoklás. Márpedig éppen a megismételhetőség az 1600-as évek óta a tudományos módszer alapja. Nem csupán arról van szó tehát, hogy a hírérték (az „innovatív”, „egyedülálló”, „úttörő” újdonságok iránti vágy) az akadémia világában is felülírja az alaposságot. A bulvárlogika immár annyira domináns, hogy az ellene ható cáfolatokat nyíltan cenzúrázzák.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Janoskiraly70
2020. december 16. 17:32
T. Böszörményi N Gergely Úr, S.Ritchie a szívemből (és a tapasztalatomból) szól. Barabási Albert László legújabb könyvében, A tudomány tudománya, nem Ritchie állításait erősíti meg feketén-fehéren, az egzakt hálózatok tudományának következtetéseivel ? Örülnék egy hasonló cikknek a Barabási könyvről, leginkább az Ön véleményének a két szerző következtetéseinek összevetéséről. (Sok olvasást takarítanának meg nekem).
Üdv