Milyen hatással lehet a magyar biztonságra a közel-keleti konfliktus? Szakértőt kérdeztünk!

Nyitókép: Atta Kenare / AFP

Ahogy arról a Mandineren is beszámoltunk, a hétvégén Irán és szövetségesei több mint 300 rakétával és drónnal támadtak Izraelre. Nyugati részről már az azt megelőző napokban publikus hír volt, hogy értesülések szerint hamarosan támadás indulhat Izrael ellen – és ez be is következett.

Azóta lapunk számtalan cikket szentelt már a történéseknek. Megírtuk már az iráni-izraeli konfrontálódások rövid történetét, beszámoltunk az izraeli és a nemzetközi sajtó visszhangjáról, valamint a hazai reakciókról is, kérdeztünk külpolitikai szakértőt az ügyben, sőt arról is értekeztünk, hogyan volt képes egy ekkora támadást kivédeni Izrael. 

Mostani a cikkünkben pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a közel-keleti konfliktus milyen hatással lehet a magyar közbiztonságra? Mennyit fogunk mi, itt a Kárpát-medencében – akár csak közvetetten is – tapasztalni mindebből, és milyen biztonságpolitikai intézkedésekre számíthatunk a hazai vezetők részéről? E téma boncolgatásában Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt segítségünkre.

A szakember szerint a magyar kormány nagyon gyorsan és szakszerűen reagált arra, hogy a hétvégén a Közel-Keleten egy új konfliktushelyzet alakult ki azzal, hogy Irán tömeges légitámadást indított Izrael irányába.

Mint fogalmazott: ezt abból a szempontból érdemes figyelembe venni, hogy most már nem csak arról van szó, hogy Izrael egy terrorszervezettel, a Hamásszal folytat harcot a Gázai övezetben, hanem egy középhatalom, Irán  is megjelent a konfliktusban – hiszen nyílt támadást intézett Izraellel szemben.

„Hogyha ezt tekintetbe vesszük, illetve azt is komolyan vesszük, ami az orosz-ukrán fronton kialakult az illegális migrációt tekintve, 

– mondta lapunknak Horváth József.

Védett személyek, objektumok, zsidó vallási létesítmények

A szakember szerint mindebből kiindulva a magyar kormány meghozta a szükséges intézkedéseket: első körben emelt a biztonsági szinten, magyarán hatékonyabb és keményebb munkára ösztönözték egyrészt a biztonsági szolgálatokat, másrészt pedig a fenyegetett területek védelmi szintjén is emeltek. Legyen szó védett személyekről Magyarországon – miniszterelnök, köztársasági elnök, házelnök, kormánytagok –, vagy akár védett objektumokról: állami intézmények, pénzintézetek, energetikai létesítményeink, kiemelten ideértve a Paksi Atomerőművet.

„Azaz mindent, ami az ország normál napi működésében fontos szerepet játszik, magasabb védelmi szintet kapott. Fontos még megemlíteni ebben az esetben a kiemelt egyházi létesítményeket is – jelen esetben értelemszerűen a zsinagógákat vagy az izraelita egyházhoz köthető oktatási vagy szociális intézményeket –,

– magyarázta lapunk kérdésére a szakértő.

Határvédelem, menekültek, terrorszervezetek ügynökei

Horváth József úgy véli: a határvédelem a déli határon meghatározottan és jól működik, alkalmas arra, hogy megvédje a déli határainkat.

„Ugyanakkor a legális határátkelőhelyeken is szigorítani kell ilyenkor a beléptetési rendszeren és az ellenőrzésen, hiszen nem zárható ki az,

 – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: ennek a megakadályozására, illetve a fegyverek becsempészésének esetleges kiszűrésére kell szigorítani ilyenkor a határellenőrzési rendszeren.

„Ezeket a szempontokat is szem előtt kell tartani ilyenkor. Magyarországon keresztül se fegyver, se terrorista, se idegen ország ügynöke ne léphessen be az Unió területére! Ezzel pedig nemcsak a saját biztonságunkat, hanem az egész Unió biztonságát is igyekszünk garantálni” – szögezte le Horváth József.