10 éve fut a négyes metró, örülünk, Demszky?

1998 januárjában Demszky Gábor korábbi SZDSZ-es főpolgármester megígérte, hogy 2003 júliusában már utazhatnak a budapestiek a főváros legújabb földalatti vasútján, a négyes metrón. 2004 januárjában azt ígérte, hogy 2008 végére elkészülnek a munkálatokkal. 2006 júniusában 2009 végét ígérte. 2007 áprilisában 2010 végét. Ugyanezen esztendő októberében június 30-át tűzte ki céldátumnak. 2008 novemberében már Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság projektigazgatója ígérte meg, hogy 2011 végére elkészülnek a munkálatokkal. 2009 áprilisában sem tett másképp: 2012 végéről beszélt. Pár hónapra rá 2013 közepe lett belebegtetve.

Szerencse, időközben azért történt valami: 2003 végén aláírták a szerződést, majd megszületett a projekt finanszírozásáról szóló döntés. 2006-ban már látható jele volt annak, hogy egyszer a fővárosnak lesz új metróvonala – megkezdődtek a felszíni munkák. 2007-ben pedig elkezdték fúrni az alagutakat.

Négyes metró: a finanszírozás

Budapest egy 1996-os tanulmány alapján vágott bele az építkezésbe, állami támogatást Gyurcsány Ferenc első kabinetjétől reméltek Demszkyék. A szocialista-liberális kormányzat azonban csak akkora támogatást hagyott jóvá, amennyi az európai uniós (EU) forrásokhoz és a főváros saját erejéhez még szükséges. Nem többet. Ez viszont azzal járt, hogy a Fővárosi Önkormányzat majdhogynem teljes éves büdzséje rámegy a négyes metró megépítésére.

De hamar kiderült, a megtérülésre nem sok esély adatik. Ezért újra kalkuláltak mindent. Nem egyszer. Sőt, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület megpedzegette, annak érdekében, hogy a számok stimmeljenek, trükköket vetettek be. A DBR Metró Projektigazgatóság cáfolt. 2009 májusában arról lehetett olvasni, a földalatti vasút építésének ötven szerződése közül 11-et pályázat nélkül kötöttek. Az Európai Bizottság (EB) nem tehetett mást, minthogy belengette, a négyes metróra fordítandó támogatás egy részét más közlekedési célú beruházásra lehet majd fordítani.

2009-ben végül megszületett a döntés, az első szakaszra – Kelenföld vasútállomás-Keleti pályaudvar – ad pénzt az EU. Igaz, 224 milliárd forint helyett 181 milliárdot.

(A kezdeti, 1998-as becsléshez képest, amely 130 milliárd volt, és csak az első szakaszra vonatkozott, ekkor már 366 milliárdnál jártunk.)

Ám ekkorra már sorra elhagyták az egyéb extrákat is, amit a metróprojekthez társítottak volna. Nem is firtatták tovább a teljes beruházást, csakhogy legyen már vége. Mivel a földalatti vasút létesítése kiemelt EU-s projekt volt, s amelyet a 2009 és 2013 közötti finanszírozási ciklusból támogatott a Közösség, sürgetett egy határidő: 2015 vége.

(Különben a teljes uniós forrást elvesztette volna Magyarország.)

Négyes metró: az átadás

(Utóbbi, jelenlegi főpolgármester-aspiráns azt írta közösségi oldalán: „amikor 2010-ben a BKK megalakulásakor átvettük a beruházást, siralmas helyzetben volt. Hibásan kialakított projektszervezet, előnytelen szerződésrendszer, kaotikus viszonyok. Ezt kellett rendbe tenni a városvezetésnek, a BKK-nak és a BKV-nak, hogy 2014 elejére elkészülhessen a metró”.)

2012-ben Orbán Viktor második kabinetje úgy döntött, hogy az összköltséget 452,5 milliárdban határozzák meg. Ugyanebben az évben már kijelölték, hogy 2014-ben biztos lesz négyes metró. Mégpedig 2014 tavaszán. Így lett, tíz esztendővel korábban, március 28-án reggel 9 órakor átadták utasforgalmi próbaüzemre a vonalat, 12 órától pedig hivatalosan is elindultak a szerelvények.

A teljes szakasz 7400 méter lett. 14,5 és 31 méter közötti mélységben lettek kialakítva az állomások. 10 darab létesült. A vonalon 15, egyenként 4 kocsiból álló, egy légterű új Alstom Metropolis metrószerelvény közlekedik.

Négyes metró: az Alstom-szerződések

Már két éve közlekedtek az Alstom szerelvényei, amikor kirobbant az a több országot is átfogó, idehaza Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégéhez köthető korrupciós botrány, amelyről a Magyar Idők számolt be legelőször.

Két részletben, több mint 597 ezer euró – akkori mintegy 180 millió forint – áramlott a francia járműgyártótól Medgyessy családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban. Az Alstom pedig megnyerte azt a tendert, amely M2 és M4 metróvonalakon közlekedő szerelvények beszállítását tette lehetővé. Az egykori szocialista kormányfő elismerte kapcsolatát az Alstommal, és úgy vélte,

A lap az ügyben eljáró magyar nyomozóktól kapott információkra hivatkozva azt is közölte: Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki az 597 ezer euró nagy része. Az Alstom ellen Magyarország mellett Nagy-Britanniában és Ausztriában is folyt nyomozás folyt közbeszerzést érintő korrupció gyanúja miatt.

Pár érdekesség a négyes metróról, a WeLoveBudapest.com cikke és a BKV tájékoztatása alapján:

• Ötlete egészen 1972-ig nyúlik vissza, amikor a kettes metró vonala elkészült. A hármas metróvonal Kálvin téri állomásának építésénél figyelembe vették ezen közlekedésfejlesztési terveket, és az akkori építés során létrehozták egy jövőbeni átszálló folyosót. 2014-re ez úgy módosult, hogy a négyes metróvonal nem mélyebben, hanem épp ellenkezőleg, magasabban fut, mint a hármas.
• Kriptákat találtak a Kálvin téri építkezések közepette, pontosabban akkor, amikor a munkálatok miatt megrongálódott a református templom, és fel kellett újítani.
• Tele vannak az állomások kortárs képzőművészek alkotásaival, így több helyen is láthatók például üvegtextilek.
• Az egyik legbonyolultabb a Szent Gellért téri állomás építése volt, mivel innen indult a pesti oldal alagútfúró pajzsa, számolniuk kellett a Duna és a BME CH épületének közelségével, de itt egy fordító műtárgyat is építeni kellett a vonali vágánykapcsolat számára.
• A Fővám téri állomás egy része benyúlik a Duna medre alá, ezért ezt csak talajfagyasztásos módszerrel lehetett megépíteni.
• Ugyancsak a Fővám téri állomás már tervként elnyerte az Építészfórum Média Építészeti Díját, majd megépülte után az egész metró Építőipari nívódíjat nyert.
• A Fővám téri és a Szent Gellért téri állomás az Architizer A+ Awards (2015), az ArchDaily Building Of The Year (2015) díjait nyerte el, míg a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) nemzetközi kiválósági díjával és a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázattal mind a 10 állomást díjazták.