Kenyér vagy buci? Lerántjuk a leplet az albán pékségek sötét titkáról

2023. november 10. 19:05

A pékáruk silány minőségének és a kényszerűen nagy fogyasztói keresletnek köszönhetik az albán pékségek a magyarországi sikereiket. A kétes sütőipari cégek akkor tűnnek majd el, amikor a kenyér nem csak árban, de minőségben is legyőzi a veknit.

Nagy Kristóf

Töretlenül terjeszkednek a kétes minőségű pékárut forgalmazó albán pékségek Magyarországon. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy az immár 400-500 koszovói és albán pékség mindössze 20-30 vállalkozó tulajdonában áll, üzleti magatartásuk pedig veszélybe sodorja a hazai sütőipari szereplőket.

A pékeket tömörítő érdekképviselet szerint ezek a vállalkozók gyakorlatilag ugyanabból a tésztából gyártanak sok különféle terméket, amelyek a Magyar Élelmiszerkönyv szabályainak egyáltalán nem felelnek meg – vélekedett Septe József. A tulajdonosok ráadásul megkerülik a munkaügyi szabályokat, és minimális tőkebefektetéssel, bérelt helyiségekben, bérelt berendezéseket használnak.

Ezt is ajánljuk a témában

Kiakadtak a pékek: ez a baj az albán pékségekkel

Döbbenetes részletekre mutatott rá a Magyar Pékszövetség elnöke.

Ezért verhetetlenek az albán pékségek

Az albán pékségek jóval olcsóbban gyártanak pékárut, így a hazai versenytársakhoz képest érdemben alacsonyabb áron kínálják a helyben sütött termékeiket. A továbbra is töretlen balkáni befektetési hajlandóság ugyanakkor azt mutatja, a fogyasztókat az árszint jobban érdekli a minőségnél.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Mandiner megkeresésére a fokozott, társhatóságokkal közösen végzett ellenőrzések tapasztalatairól kiemelte:

jelentős a különbség az egyes pékségek között a minőség és a szabálykövető működés terén is. Ennek ellenére nem lehet általánosan kijelenteni, hogy a sütőipari szektor bármely típusa kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentene.

Az ellenőrök azonnal bezáratják azokat a pékségeket, ahol komoly szabálytalanságot – például élelmiszer-biztonsági hiányosságot – tapasztaltak és a szabálytalanság súlyosságától függően határozott időre fel is függesztik a működésüket. A Nébih tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az ellenőrzések alkalmával feltárt hibákat az érintettek általában kijavítják. A hatóság az utóellenőrzések során a higiénés körülmények és az adminisztratív eljárások terén is legtöbbször javulást tapasztal.

Miért ennyire ellentétes a fogyasztó és a hatóság tapasztalata?

A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a sütőipari termékekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. A forgalomba hozott termékekre csak akkor használhatók bizonyos elnevezések, ha azok megfelelnek az előírásban rögzített követelményeknek.

Ez azt jelenti, hogy egy pékárut csak akkor lehet kenyérként árulni, ha az élelmiszerkönyv kenyérre vonatkozó előírásait a gyártó maradéktalanul betartja. Ha ezeket az előírásokat részben figyelmen kívül hagyja, akkor sem jár el szabálytalanul, de nem használhatja a termékre a kenyér megnevezést, de például vekniként vagy cipóként már árulhatja.

Fontos, hogy a sütőipari termékeknek az összetevőit – amennyiben az élelmiszerkönyv iránymutatásától eltérően készülnek – is kötelező feltüntetni. Súlyos szabálytalanság, ha a címkén nem a valóságnak megfelelően szerepelnek az összetevők.

A Nébih azt javasolja, ha egy élelmiszer minőségi jellemzői határozottan eltérnek a fogyasztói elvárástól, akkor közérdekű panaszbejelentést kell tenni, melyet a hivatal minden esetben alaposan kivizsgál.

Az albán pékek jól tudják: a zsemle is éppen olyan rossz, mint a buci

Az albán pékségek a fogyasztókat is megosztják. A nyilvános fórumokban és a közösségi médiában ugyanakkor sokan arra figyelmeztetnek, hogy az üzletláncokban kapható, az élelmiszerkönyv előírásai szerint elkészített zsemle legalább olyan silány minőségű, mint egy albán pékségben kapható buci. Az albán pékségek jelentős versenyelőnyének receptje tehát az, hogy egy buci gyakorlatilag fele annyiba kerül, mint egy zsemle.

A közösségi oldalakon időről időre fellángoló heves viták közepette azzal az összes magyar pékáru-kedvelő egyetért, hogy az albán termékek minősége jelentősen elmarad a hazaitól.

Az albán áruk alapanyaga jellemzően egyetlen tésztaféle, függetlenül attól, hogy kakaóscsiga, vagy sajtospogácsa készül belőle. Jellemző a tészta magas élesztő- és cukortartalma, ami amellett, hogy még költséghatékonyabbá teszi a gyártást, az egészséges táplálkozással sem egyeztethető össze.

Ezt is ajánljuk a témában

Gáz képződik, feszül a has – szakértő rántotta le a leplet az albán pékségekről

A belgyógyász szerint élve marad az élesztő, ami a tápcsatornába jut, és ott erjesztve bontja az ottani táplálékot.

Mit tehet a vásárló?

A Nébih a Mandiner kérdésére a fogyasztói tudatosságot emelte ki: a feltűnően alacsony ár minden élelmiszernél gyanakvásra ad okot, mivel borítékolható, hogy a termék olcsó, kevésbé jó minőségű alapanyagokból készült.

Nem tér vissza többé a fehér kenyér egyeduralma

Az elmúlt években jelentősen elmozdult a minőség felé a fogyasztói kereslet a sütőipari termékeknél. Erre a kenyér a legjobb példa: az elmúlt években a fehér kenyér iránti kereslet meredeken visszaesett, miközben a vásárlók jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra is. Ennek köszönhetően egyre többen választják a magasabb hozzáadott értékű, ezáltal drágább pékárut. A folyamatnak köszönhető, hogy az elmúlt években rengeteg kisebb, kézműves pékség nyílt, amelyek életben maradtak az utóbbi időszak válságai ellenére is. A 2022-ben és 2023-ban tapasztalt rekordmagas infláció időszakában a kenyérfélék ára a többi élelmiszernél jóval meredekebben nőtt, és az alapanyagárak csökkenése ellenére is megmaradt a magas árszínvonal. A több terméknél akár 80-100 százalékos áremelkedés, az egyre egészségtudatosabb táplálkozás, a szélsőségesen változó alapanyag- és szállítási költségek és a közel egy évtizede állandósult munkaerőhiány pedig egyhamar nem teszi vonzóvá az ágazatot sem a magyar, sem az albán befektetők számára.

Nyitókép: Chikako Nobuhara/Getty Images

Összesen 186 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

nemecsek-3

2023. november 11. 14:20

Èn drukkolok a magyar pékeknek be nem síránkozni kell mint a libsi, hanemmegteremteni az egyenletes jó minőséget. senki ne meséljen, hogy a mostmár 1000- 1500 Ft/kg árból nem lehet kenyeret sütni. Persze síránkozni könnyebb A kommunizmus kézi vezérlése nem volt jó, kellett az önállóság de azértfeleljen a lormány ha nincs elég haszon mert az ész megmaradt komcsi szinten, ahol ha baj volt mindent a rendszerre lehetett kenni. Ez ma nem fog segíteni kedves múltban szocializálódott pékszövetség elnök elvtárs

Válasz erre

Verdbenekhy

2023. november 11. 13:57

Ha én magyar pék lennék: bizonyára én sem örülnék a konkurrenciának és fizetnék a médiának, hogy ilyen cikkeket jelentessen meg...

Válasz erre

nagymester-b-2

2023. november 11. 09:28

Mondjuk az albánnál ki van téve egy háromoldalas tételes lista az összetevőkkel, ha nem tetszik nem kell ott vásárolni. És akkor át lehet menni 112 magos alpesi faszomöccse csodakenyérért, amiböl 1700 Ft 40 deka. Lista az nincs ugyan, de megígérik hogy tök egészséges.

Válasz erre

lemez

2023. november 11. 08:19

Nálunk is van albán pékség.Meg van igazi a szocializmusból ittmaradt kenyérsútóde ami a boltokba szállit.Nyáron másnap penészes az albán,mindennek egy ize van.a sútöde boltjában sorok állnak.Mi már tapasztaltuk.

Válasz erre