Zöld az Isten? – ilyen volt a klímapolitikai beszélgetés a Tranziton

A Zöld az Isten? – teremtésvédelem vagy ökoterrorizmus című beszélgetésen Tóth Máté energiajogász és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő osztotta meg a jelenlévőkkel véleményét klímapolitikai témákban a tihanyi Tranzit második napján. A beszélgetésnek a Kommentár sátor adott helyet. 

A házigazda, Uri Dénes Mihály azt a kérdést tette fel először a résztvevőknek, hogy szükség van-e a teremtésvédelem kérdésével foglalkozni. Tóth szerint a téma „súlyos”.  Úgy vélte, fontos az ember környezetre gyakorolt hatását vizsgálni, és nem lenne szabad, hogy a globalista baloldal leuralja ezt a kérdéskört. 

„Ez egy jobboldali attitűd, hogy a hazámért, környezetemért aggódom. 

– húzta alá, hozzátéve, hogy „környezetünk védelme azon feltételek védelme, amelyből kisarjadt az emberiség és a társadalom”.

Várkonyi Gábor már a beszélgetés elején kijelentette, „vita nem fog kialakulni közöttünk. Ez itt egy jobboldali, konzervatív közösség, ahol azt kell megvitatni, miként állunk ahhoz a hisztériához, amit gerjesztenek körülöttünk”. Az autópiaci szakértő szerint „észrevétlenül és okosan egyre inkább sarokba szorítanak minket, minderre mi csak reagálunk. Hiányolom a közösségen belül az átkeretezést a klímahisztéria témájában. 

Az energiajogász ezután ismertette, hogy Európa 8 százalékban felel csupán a világ károsanyag-kibocsátásáért, mégis „térdepeltetik”. Majd feltette a kérdést: valóban a megfelelő eszközöket választjuk-e a balról jövő nyomás miatt, ami a leghatékonyabb. Szólt arról is, hogy 2035-től belső égésű motorral szerelt autók nem lesznek üzembe helyezhetők. „Ez egy erős beavatkozás az iparba. Ugyanakkor a villanyautók gyártása esetén nem vizsgálják meg, hogy a villanyt előállító szénerőművek esetén a zöld szempontok érvényesek-e.”

A klímaaktivisták tevékenységéről szólva pedig kijelentette, hogy „a klímahisztéria vallássá nőné ki magát, prófétája Greta Thunberg, a próféciája pedig a cancel culture”.

„Ez ideológia, nem üzleti érdek”

Várkonyi Gábor arról beszélt, hogy amit az autógyártóknak eddig ki kellett fizetni a zöld követelések miatt, azok az összegek Európán kívül kerültek. „Ebből is látszik, hogy ez egy ideológia, és nem üzleti érdek. Az európai autógyártók megvették az amerikai Teslától a CO2-kvótát, és felnövesztették a saját konkurenciájukat”, mondta, jelezve: Nyugaton már megjelent a klímaextrémizmus.

Később úgy fogalmazott, hogy a Nyugat-Európában a magukat a betonhoz ragasztgató, a reptereket megszálló vagy a gyárak működését szabotáló aktivistákat „büntetés helyett simogatják”. Várkonyi úgy véli, így csak idő kérdése, hogy „a mi autógyárainkban mikor jelennek meg ezek a kétes figurák, akik mindig készek káoszt gerjeszteni”, 

Ehhez kapcsolódóan Tóth Máté megjegyezte, hogy

A belső égésű motorokkal szerelt autók gyártásának tiltásával, az atomerőművek bezárásával, illetve a versenyképesség feladásával „az országok mindent feláldoznak”. Feleslegesen.

„A környezeti és társadalmi aggályokra feladatként kell tekinteni”

Várkonyi Gábor egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet. Azt mondta, hogy „Kína le akarja tarolni a világpiacot a saját termékeivel,  és végigcsinálják a saját szempontjukból, a saját hasznukért. Mindebben pedig nacionalista felhang érzékelhető.”

A beszélgetés végén Tóth Máté közölte, hogy a magyar ellenzék akkumulátorgyárak építése elleni ágálása sem a nemzeti érdekeinket szolgálja. „Pedig akinek nincs ilyen beruházása, az lemarad” – fogalmazott.

Abban pedig mindketten egyetértettek, hogy az akkumulátorgyárak kapcsán is át kell gondolni az eszköztárakat és a jogi környezetet, a környezeti és társadalmi aggályokra pedig feladatként kell tekinteni.

***

Nyitókép: Tranzit Facebook-oldala