A Makovecz Imre által megálmodott „katedrális” biztosan nem valósul meg az Apor Vilmos téren – tette egyértelművé lapunknak az építész fia. Építészeti mestermű vagy bizarr látomás? Keresztény vagy pogány szimbolika? Utánajártunk a nagy vitákat kiváltó, a minap újra a hírekbe kerülő templomterveknek!
Megvalósulhat Makovecz Imre grandiózus terve, egyre többen karolják fel a budapesti katedrális építésének ügyét – számolt be a napokban a Hír TV, amelynek Credo című műsorában egy kisfilmet is leadtak erről. Megszólalt benne többek között Makovecz Pál, Makovecz Imre fia, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke, Melocco Miklós szobrászművész és Nagy Ervin, a nemzet művésze, volt országos főépítész.
A hír bejárta a sajtót, s különböző értelmezések láttak napvilágot, továbbá több érintett is megnyilvánult. A 20. század egyik legmeghatározóbb magyar építésze, a hazai organikus építőművészet legnagyobb alakja, iskolateremtője
ez volt a Szentek és kárhozottak templomának nevezett épület, amelynek részleteit 2005-ben az Országépítő nevű folyóiratban ismertette a mester. A helyszín a XII. kerületi Apor Vilmos tér lett volna, ahol már a huszadik század elején templomépítésbe fogott az egyház, amit azonban a kommunizmus megakasztott. Az ingatlant államosították, a már elkészült épületrészben egy ideig diszkó is volt, majd a helyi felekezet visszakapta a területet, ahol végül közösségi házat alakítottak ki.
Civil lelkesedés
A Makovecz-templomterv jelképrendszere teológiai vitákat váltott ki,
Makovecz pedig még életében finomított, módosított a koncepción. Az építész 2011-es halálát követően aztán civilek karolták fel az ügyet, országos gyűjtés is indult, ám a nekibuzdulást némileg „lehűtötte”, hogy a püspöki kar közleményben tisztázta: a templom építéséről csak az egyház dönthet, az ő szándékuktól eltérően ezt nem lehet indítványozni.
Márpedig egy ekkora, egyes számítások szerint tízmilliárdos költségvetésű építkezésre se pénz nem volt, se valódi igény nem mutatkozott a helyi közösség részéről. Aztán évekig csend honolt a „nemzeti feltámadásért és összefogásért imádkozó és küzdő összmagyarság szent helyének” szánt épületről. Egészen mostanáig.
Nem örül a plébános
Arató Zsolt, a XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat sajtófőnöke a minap közölte: „A jelenlegi híradásokból és a Makovecz-életművet bemutató kiállításról megismert templomtervek a pályázathoz képest nagyszabásúbb épületet mutatnak. Önkormányzatunk ezeket a terveket még nem ismeri, ezért szakmailag még nem tudtuk megvizsgálni, hogy az eredeti helyszín, a buszvégállomás és a bevásárlóközpont által beszűkült tér méltó helyszíne tud-e lenni a templom megvalósításának, valamint hogy a telken az egyház által 2005 óta végzett fejlesztések akadályozzák-e a tervezett építkezést.”
Reagált a fejleményekre az Apor Vilmos téri templom plébánosa is, mégpedig a Szemlélek nevű internetes lapnak küldött írásában. „Ez egy lezárt történet. A katolikus egyháznak már áll egy olyan temploma az Apor Vilmos téren, amely a helyi egyházközség igényeit megfelelően szolgálja. (…) Egy templom ott és akkor épülhet, ahol és amikor a hívek vágya találkozik a területileg illetékes főpásztor szándékával. A televíziós műsorban említett épület terve kapcsán ez nem mondható el. Az eredetileg az Apor Vilmos térre szánt nagytemplom katolikus lett volna. Ez sem áll fenn Makovecz Imre álma esetében” – írta Pákozdi István atya.
A plébános szerint a magyar művész nem hasonlítható a spanyol Antoni Gaudíhoz, aki
Tisztáz az örökös
Megkerestük Makovecz Pált, aki a Mandinernek elmondta, meglepte a műsor nyomán kialakult médiahullám. Megjegyezte, sajnálja, hogy egyeseknél szövegértési problémák merültek fel, mivel a műsorban
ahogy arról sem esett szó, hogy elkezdődött volna az építkezés. „Kétségtelen, a terv ott van a fiókban, s kár, hogy csak ott. Pedig ez valóban egy hatalmas életmű koronaékszere. Egy dolog biztosnak látszik: nem az Apor Vilmos téren áll majd az immár Szent Mihályról vagy a Feltámadásról elnevezett templom” – tisztázta a Makovecz Imre Alapítvány elnöke.
Elmondta ugyanakkor, ha minden akadály elhárulna, azonnal kezdődhetne az építkezés, mert az édesapja és a kollégái által egyébként alaposan előkészített terveket mostanra véglegesre csiszolták. „Készülünk a napra, amikor belefoghatunk. Ez az elképzelés megérdemelné, hogy kézzel fogható valósággá váljon, ám sajnos még nem tartunk ott. Úgyhogy némileg félrevezetők voltak a sajtóbeszámolók” – részletezte.
Kitért arra is, tévedés, hogy Makovecz Imre templomot „álmodott” volna Felső-Krisztinavárosba. Ő csupán részt vett 2005-ben az önkormányzat által kiírt tervpályázaton, amit meg is nyert. Az eredeti helyszín innen adódik. Azzal az alaprajzzal dolgozott, ami a II. világháború előtt félbehagyott építkezés nyomán már adott volt.
„Apám tudomásul vette, hogy az eredeti elképzelés heves indulatokat vált ki, ezért elengedte a szentek és a kárhozottak koncepcióját.”
Az építész fia szerint
Hozzáteszi: „Másutt ez nincsen így. Például amikor XVI. Benedek pápa egy vatikáni grémium választása nyomán meghívta a legjelentősebb 60 keresztény művészt, ő is ott lehetett” – idézte fel Makovecz Pál. Beszámolt arról is, hogy bár számos félreértés és rosszindulatú tévedés is napvilágot látott az elmúlt napokban, megszámlálhatatlan támogató megkeresés érkezik hozzá, sokan anyagilag is szeretnének hozzájárulni a templom megvalósításához.
Érdekesség, hogy a 2005-ös tervpályázaton döntő kerületi zsűri egyik tagja Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke volt. Megkeresésünkre ugyan részletekbe nem akart bocsátkozni, erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy a Makovecz Imre által tervezett templom megvalósuljon. Hogy hol, az más kérdés, ám szerinte óriási tartozást jelez, hogy a művész stílusát, szellemiségét magán viselő nagyszabású színház, múzeum vagy templom nincs ma Magyarországon.
Szembenézés az örökséggel
„Fontos pillanat a Makovecz-örökséggel való szembenézésre a mostani, a piliscsabai Pázmány-campus költözése és a Felső-krisztinavárosi templom építési szándéka miatt. Ennek az örökségnek az elsődleges súlyát nem a népi gyökerekből, magyarságtudatból és antropozófiából összegyúrt szellemi tartalmak, hanem az ezek alapján született építészeti látomások adják” – fogalmazott Őrfi József építész a Mandinernek. Őrfi Makovecz egykori tanítványaként úgy látja,
Márpedig egy különleges építészeti örökség elismerése nem lehet méltóbb, mint ha megépülnek ezek a víziók, így mindenki számára átélhetővé válnak, fűzte hozzá.
„Számomra attól magyar ez az örökség, hogy az építészeti gyökere a magyar hagyományokból származik. Az, aki ránk hagyta, magyar volt és fontos volt neki ez a nép, ez a kultúra. Makovecz tehát közülünk való, így az öröksége is a miénk, nekünk kell szembenéznünk vele. Nekünk, magyaroknak amúgy is meg kell tanulnunk megbecsülni kiemelkedő alkotóinkat. Nem azt keresni, mi a hibás egy műben, hanem azt, amitől nagyszerű” – mondta.
A korábban teológiai tanulmányokat is folytató Őrfi József ugyanakkor kitért arra, az egyházjog szigorú a templomokkal kapcsolatban.
ezzel vállalva a fenntartás költségét is. Ezt pedig akkor vállalják, ha a krisztusi tanítás továbbadásához az új épületre feltétlenül szükség van. „Ennek ez a szituáció tudtommal nem felel meg. Nem egészen stimmel a templom eredeti szimbolikájának üzenete sem, nem lehet egyenlőségjelet tenni keresztény szemmel az üdvözültek és a kárhozottak közé” – mutatott rá.
Kőből. A Boldogasszony kápolna felszentelése Pilisszántón, 2006. december 21-én (MTI Fotó: Beliczay László)
Pogány eredetű gondolat
Az építész aláhúzta: a hit szerint létünknek éppen az ad egyszeri és megismételhetetlen súlyt, hogy döntéseinknek valós következménye lesz. Aki elkárhozott, visszavonhatatlanul letért az útról, az nem tagja az egyháznak, Krisztus testének többé.
„Jó és rossz relativizálása tehát pogány eredetű gondolat. Mindazonáltal templomnak sokfajta tér megfelelhet, de ha tényleg erre szeretnék használni, ez esetben az eredeti alkotói szándékot részben felül kellene írni. Ez viszont a szellemi örökség szempontjából kényes vizekre vezetne. Úgy tudom, az alkotók részéről van egyébként ilyen jellegű szándék, a Szentek és Kárhozottak temploma elnevezést Angyalok templomára cserélnék le, ez meglátásom szerint jó fókusz, pozitív üzenet” – hangsúlyozta.
az erényeire kell összpontosítani és ennek megfelelő hasznosítást találni neki. Dombtetőre, hegytetőre illő terv ez, s olyan hegyet kellene neki találni, ami turisztikailag frekventált lehet. „Nagy Ervinék szándékát, hogy a templom kőből épüljön, helyénvalónak tartom, így a pilisszántói kápolna mellett lesz még egy kőtemploma, előbbit első tervként pályám elején együtt csinálhattam a Mesterrel” – mondja végül Őrfi József.
***
Nyitókép: a felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom óriás modellje Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) örökös tiszteletbeli elnöke életművéből nyílt válogatott kiállításon a Pesti Vigadóban, 2004-ben (MTVA/Bizományosi: Balaton József)
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Meddig juthat az ellenzék új messiása? Hogy alakulnak az erőviszonyok Budapesten? Lesz-e jobboldali fordulat Európában? Heti hírmagyarázat a Nézőpont Intézet vezetőjével, Nagy Gáborral és Kacsoh Dániellel.
Ha a nőt ugyanúgy kezeljük a szexualitás tekintetében, mint a férfit, akkor eleve a vesztes szerepét osztják rá. Interjú.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
