A kormány jelentős összegeket különít el, hogy az első sikeres nyelvvizsgát finanszírozhassa. Az intézkedés értelmében jövőre ingyenessé válik az első emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsga is.
A következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére, ahogy az a Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányhatározatban áll.
A dokumentum szerint 2018-ban 2,788 milliárd, 2019-ben 3,066 milliárd, 2020-ban pedig 3,372 milliárd forintot fordít erre a célra a kormány. A döntés értelmében 2018. január 1-jétől az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig megtérítik a nyelvvizsga díját a 35. évüket be nem töltött fiataloknak. Ez az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik.
Magyar állampolgárok esetén a felsőfokú felvételi eljárásban figyelembe vehető, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályban felsorolt idegen nyelvekből tett vizsgák díját térítik vissza. A felsőoktatási törvényben meghatározott nem magyar állampolgárok esetén az állampolgárságuk szerinti ország hivatalos nyelvétől, nyelveitől eltérő, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályban felsorolt idegen nyelvekből, illetve magyar nyelvből tett vizsga számít.
Ha a vizsgázó a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részvizsgánként, de még a 35. életév betöltését megelőzően, szerzi meg, akkor az időben második részvizsga díját térítik meg.
A kormányhatározat megbízta Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy augusztus 31-ig készítse elő az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat. Annak érdekében, hogy az első emelt szintű nyelvi érettségi vizsga díjának visszatérítése adómentes bevételnek minősüljön, a kormányhatározat felhívta Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy készítse elő a személyi jövedelemadóról szóló törvény ennek megfelelő módosítását.
(MTI)
Nánay Mihály szerint a sokévi átlagnak megfelelő volt a szerdai történelem érettségi nehézsége, a feladatok nagy része szövegértéssel, kompetencia alapú módon megoldható volt.
A nemzetgazdasági miniszter interjújában hangsúlyozta azt is, hogy tiszteleten alapul a két ország együttműködése.
Oktatási körkép: jelentős az eltérés az európai országok között a legmagasabb szintű felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát illetően.
Matektanárt kérdeztünk az idei feladatsorról.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
A legtöbb végzősnek csak hétfőn kellett először a padba ülnie a magyar nyelv és irodalom érettségi miatt, hiába az új követelményrendszer, egy közepes erősségű vizsgát kaptak a szakértő szerint.
A párt egykori elnökségi tagja Karácsony Gergelynek is odaszúrt.
Katonai tiszteletadással fogadták Hszi Csin-pinget.
