A BKF felmérése szerint a fiatalok 85 százaléka véli úgy, hogy el tud helyezkedni szakterületén, leendő fizetésüket illetően viszont pesszimistábbak. Külföldi munkavállalást a megkérdezettek fele tervez.
A pályakezdő főiskolás fiatalok 85 százaléka valószínűnek tartja, hogy el tud helyezkedni a szakterületén, ugyanakkor közel felük tervez külföldi munkavállalást a közeljövőben – derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) mintegy 500 hallgató megkérdezésével készült felméréséből.
Az intézmény MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a felmérést kitöltő, még a BKF-re járó fiatalok alapvetően bizakodók munkaerő-piaci lehetőségeiket tekintve: 19 százalékuk egészen biztos benne, hogy rövid időn belül sikerül a szakterületén elhelyezkednie, kétharmaduk szerint pedig ez jó eséllyel menni fog. Bevallásuk szerint felük már a főiskolai évek alatt talált állást, a végzés után pedig álláskeresők 87 százaléka 3 hónapon belül el tudott helyezkedni. A betöltött pozíciókhoz közel ugyanakkora arányban álláshirdetés útján, mint személyes ismeretség révén jutottak a kérdőív kitöltői.
Érdekesség, hogy leendő fizetésükkel kapcsolatban azonban pesszimistábbak a hallgatók, mint amiről már munkába állt társaik beszámolnak. Míg a jelenleg még tanulók átlagosan nagyjából 163 ezer forintra becsülik a frissdiplomások átlagkeresetét, és maguk 190 ezer forinttal lennének elégedettek, a végzett hallgatók ezzel szemben jelenlegi főállásukban átlagosan nettó 204 ezer forintot keresnek havonta, 12 százalékuk pedig 300 ezer forintnál is többet visz haza.
Elhelyezkedésük sikerének kulcsát a valódi, használható tudás és gyakorlati tapasztalat megszerzésében látják a jelenlegi, és a volt hallgatók. Ennek érdekében tanulmányaik végzése közben a válaszadók 64 százaléka végzett a tanultakhoz kapcsolódó szakmai munkát.
Az összegzés kitér arra is, hogy a már végzettek 10 százaléka felsőfokú tanulmányai alatt vagy végzettsége megszerzése után tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 100 hallgatóból 14 pedig dolgozott valamennyi időt más országban. A jelenlegi hallgatóknak még határozottabb elképzeléseik vannak e tekintetben: felük azt tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön is vállal munkát. A terület elvárásaival szinkronban kiemelkedően magas ez az arány a turizmus-vendéglátásképzésen tanulók körében. A külföldi tapasztalatoknak is köszönhetően a felmérésben részt vevő fiatalok 70 százaléka beszél saját bevallása szerint magas szinten legalább egy nyelvet, 42 százalék pedig két vagy több idegen nyelvet is ismer.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A miniszterelnök lazán kezelte a fiatalokkal való találkozást, így egy kultikus fotó is elkészülhetett.
Nagyon elégedetlenek a német fiatalok a migrációval és a gazdasággal.
A teljes ügyintézés zárónapja 2024. július 10-e lesz.
Most mit lehet erre mondani?
Mi a jobb választás napjainkban: egy szakma vagy egy diploma? Melyek a slágerszakmák? Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a gépek felénk kerekednek egy nap? Többek között ezekről kérdeztük Pölöskei Gábornét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárát. Interjúnk.
Amerika tengeri ereje után lohol az ázsiai nagyhatalom.
A Magyar Nemzet szerint Draskovics Tibor dönt a vállalat ügyeiről, gyakorlatilag minden anyagot látni akar, amihez döntés kell.
