Bár az Európai Unió területéhez viszonyítva Magyarországon igencsak jelentős az állástalanok száma, a magyar kormány célkitűzései e téren rendkívül ambiciózusak – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa pénteken, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán tartott előadásán.
Bár a fiatalok foglalkoztatási helyzetéről, esélyeikről az Európai Unióban, illetve a külföldi munkavállalási lehetőségekről tervezett beszélni Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa pénteken a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), előadása elején leszögezte: a téma tárgyalása során a gazdasági válságból kell kiindulni. Ennek kapcsán emlékeztetett: lassan öt éve, hogy az Amerikai Egyesült Államokban elkezdődtek a negatív gazdasági folyamatok. „A válság azóta megmutatta, menyire gyenge az európai gazdasági modell, valamint az egyes európai országok” – mondta Andor a főként diákokból álló, szerény számú hallgatóságnak, hozzátéve: 2008 óta hatmillió munkahely szűnt meg Európában, ugyanakkor mindössze 1,5 millió jött létre. Közölte: a foglalkoztatási ráta 68,9 százalékra esett vissza.
„A gazdasági válságból Európa már 2010-ben elkezdett kilábalni, de múlt év őszében lelassult a növekedés, és jövőre is valószínűsíthető a recesszió.” Vannak persze kivételek – tette hozzá Andor Németországot említve, ahol a gazdaság és a munkaerőpiac helyzete is jobb az átlagosnál. A szakember arról is beszámolt: az eurózóna munkanélküliségi rátája magasabb, mint az EU-átlag. A hosszú távú munkanélküliségi ráta országokat összehasonlító listáján – nem meglepő módon – Görögország, Spanyolország, és Írország állnak első helyen. Andor László tudatta: Magyarország nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő országok közé, bár az átlagnál magasabb itt a hosszú távú munkanélküliség.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió milyen válaszokat adott a foglalkoztatási válságra, Andor László az Európa 2020 stratégia megemlítésével felelt. Emlékeztetett: ennek célja 75 százalékra növelni a foglalkoztatási arányt a 20-64 évesek körében. Az unió reakciójaként hozta fel a „Mozgásban az ifjúság”programot is, amelyhez hozzáfűzte: „rengeteget szenvedünk a fordításokkal, a »Youth on the Move« cím jobban kifejezi a mobilitást, a más országok munkavállalási lehetőségeit kínáló kezdeményezést”. A 2012. áprilisi foglalkoztatási csomag három pilléren ál: munkahelyteremtés, reformok (dinamikus és inkluzív munkaerőpiac), valamint hatékonyabb EU-s kormányzás. A munkahelyteremtés támogatása kapcsán Andor megjegyezte: korábban, a válság előtt ezen a területen egyáltalán nem volt aktív az unió. Most a program, és azon belül a munkavállalás szempontjából hátrányosabb helyzetben lévők is kiemelt szerephez jutottak. A munkahelyteremtés támogatása szempontjából kiemelt ágazatok között a zöld gazdaság, az egészségügy és az információs és kommunikációs technika (IKT) található.
Andor László szót ejtett az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” dokumentumról is, amely – mint mondta – 2010 óta tényleg egyfajta menetrendet nyújt a piacon. A biztos külön kiemelte „Az Ifjúság lehetőségei” kezdeményezést, amelyet az unió bizottsága 2011 decemberében fogadott el.
Fiatalok mozgásban
A szakképzettség foka szerint hierarchiát lehet felállítani a munkaerőpiacon. „A magasabb képzettségűek általában könnyebben megtalálják helyüket; akik a válság kapcsán a legtöbbet vesztettek, azok az alacsonyabb, alsó-közép kategóriás képzettségűek” – közölte a biztos, megjegyezve: ennek az építőipar és az autógyártás összeomlása az oka. Hozzátette: a válság évei alatt a fiatalok, a végzettségüket éppen megszerzettek jelentős hátrányba kerültek munkavállalási szempontból, és helyzetük alig javult. „Az ifjúsági munkanélküliség 2011-ben tovább nőtt, elsősorban a dél-európai országokban, ezek között is leginkább Spanyolországban.” Az Európai Bizottság múlt év nyara óta tesz intézkedéseket ez ügyben: az iskolai lemorzsolódás visszaszorítása, a készségek elsajátításának támogatása, továbbá a képzési lehetőségek bővítése fő feladata. Andor László közölte, e célokra 30 milliárd euró támogatást adott az EU, ez azonban nem csak a fiatalok segítésére szánt összeg. Megjegyezte: a pénzügyi eszköz, az Európai Szociális Alap az unió legrégebbi eszköze, mégsem használták korábban a foglalkoztatottság számottevő megsegítésére.
Az „ifjúsági garancia” kialakítására a tagállamok számára 4 milliárd euró áll rendelkezésre. Andor kifejtette: az „ifjúsági garancia” egy osztrák találmány; ez alapján az állam garantálja, ha a végzés után néhány hónapon belül nem talál munkát a fiatal, akkor adott ország az EURES programon keresztül segítséget nyújt, hogy a munkavállaló egy másik tagállamban helyezkedhessen el. A szakember a BKF diákjainak a munkaerő-piaci mobilitás mellett a hallgatói mobilitás fontosságára is felhívta figyelmét.
Arra a kérdésre, hogy mennyire könnyű más országban álláshoz jutni, a szakember azt felelte: a legfontosabb adatbázis az EURES weboldala, ahol körülbelül egymillió betöltetlen álláshelyet tartanak nyilván Európa szerte. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: vannak adminisztrációs korlátok, elsősorban az újonnan belépő országok számára. Hozzátette: korlátként jelenhet meg az oklevelek elismertetése, vagy akár a lakáskeresés is.
„Végre valamiben első Magyarország”
A reformokról szólva Andor azt mondta: a tagországok figyelmét fel kell hívni, hogy „még többet és célzottabban fektessenek be a készségekbe és a szaktudásba”. Andor itt megemlítette: vannak országok, amelyek e téren nagyon lemaradtak. A tagállamok 2020-as célkitűzéseiről Andor László azt közölte: néhol irreálisak az elvárások. „Végre valamiben első Magyarország, mi tűztük ki a legmagasabb elvárásokat” – mondta, megjegyezve: Máltával együtt tartja Magyarország az alacsony foglalkoztatottság rekordját.
„A magyar kormány vállalásokat tett, ambiciózus” – értékelte a szakember, aki szerint pozitív irányú elmozdulás, hogy a duális képzés megjelent a gyakorlatban is. Megjegyezte: nagy valószínűséggel ez a Magyarországon jelentős német iparvállalatokhoz köthető. Hozzátette azt is: hogy ez mennyire hatékony, milyen gyorsan vezet eredményekre, milyen széles rétegeket érint, azt előre nem lehet megmondani.
A hallgatóság az előadás végén arról is érdeklődött, a biztos szerint milyen hatása lehet a magyar kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedéseinek munkaerőpiaci szempontból. „Érzékeny téma”, mondta erre Andor László, aki ezután csak annyit közölt: cél, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály körében 40 százalék legyen a diplomások aránya. „Arról, hogy ez papírgyártást jelent-e, lehet vitatkozni” – tette hozzá. „Egy magasabban képzett társadalom az, amit Európa megcéloz; ebből a szempontból minden olyan intézkedés jó, ami megerősíti a részvételt az oktatásban, felsőoktatásban” – közölte a BKF-es diákokkal az európai biztos.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
Korábban a férfi a Snapchat közösségi oldalon keresztül lépett kapcsolatba fiatal fiúkkal.
A férfit felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítják.
