Erre figyeljen, ha érinti a minimálbér és a garantált bérminimum emelése

Megjelent a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A kötelező legkisebb bérek nem januárban, hanem már decemberben emelkednek.

„Az érintetteknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével az alapbérük nő. Az a munkáltató, amelyik decembertől nem hajtja végre a kormányrendeletben előírtak alapján a béremelést, jogellenesen jár el” – hangsúlyozta a Mandinernek Szabó Imre Szilárd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, munkajogász a legkisebb keresetek emelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalók közül kiemelte emellett, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése esetén 

– emelte ki Szabó Imre Szilárd. A munkaszerződés módosítását – az alapbér változása miatt – egyébként írásba kell foglalni, ha az alapbér összegszerűen szerepel benne és nem az, hogy a mindenkori minimálbér, vagy garantált bérminimum. A decembertől emelkedő összeg azt jelenti, hogy a január 10-ig esedékes fizetések már a megemelt bér alapján lesznek kifizetve a munkavállalóknak.

Garantált bérminimumot keres? Erre nagyon figyeljen!

Nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozókat érinti a decemberi emelés. 

Ugyanez igaz a minimálbérre is: aki a minimálbér jelenlegi összegénél többet kap, de a decembertől megemelt összeget nem éri el, annak is emelni kell a fizetését legalább akkora mértékben, hogy elérje az új kötelező legkisebb kereset összegét.

Hova fordulhat, akinél elmarad a béremelés?

Az ügyvezető alelnök arra is figyelmeztetett, ha a munkáltató decembertől nem hajtja végre a korrekciót, vagyis 

Ebben az esetben a munkavállalók a szakszervezethez fordulhatnak, amennyiben működik a munkahelyükön érdekképviselet. 

Ha nem, akkor is lehetőségük van a foglalkozás-felügyeleti hatósághoz – korábbi nevén munkaügyi hatósághoz – fordulni. A hatósági ellenőrzés ugyanis kiterjed a munkajogviszony kötelező tartalmi elemeire, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokra is. A munkavégzés helye vagy a székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál lehet bejelentést tenni a munkáltatóval szemben személyesen, írásban és telefonon is.

Szabó Imre Szilárd hozzátette: a jogellenesen ki nem fizetett munkabér munkajogi igénynek minősül, amelynek elévülési ideje – általános szabály szerint – három év. Ez azt jelenti, hogy egy munkaügyi perben ennyi idejük van az érintetteknek érvényesíteni jogszerű igényüket a munkáltatóval szemben.

Nyitókép: Getty Images