Sok probléma van az egyetemi rendszerünkkel

2017. március 06. 11:01

Irreális, hogy három évbe sűrítjük azt, amit korábban öt évig tanítottunk. A Bologna emiatt visszafelé sült el. Interjú.

2017. március 06. 11:01
Lovász László
168 Óra

A Bologna nem erről szól? Az alapképzés után a mesterképzés a szakosodás, az elmélyülés.

Ezt a Bolognával is meg kellett volna oldani, de sok esetben épp az ellenkezője történt. Mindenki imádja a saját tárgyát, és azt képzeli, ha szegény gyerek nem tanul Fourier-analízist, akkor veszít. Irreális, hogy három évbe sűrítjük azt, amit korábban öt évig tanítottunk. A Bologna emiatt visszafelé sült el.  

Ez korrigálható, vagy ön szerint is vissza kéne alakítani a felsőoktatást?

Néhány területen elképzelhetőnek tartanám a Bologna megszüntetését, máshol lehetővé tenném, hogy egy egyéves alapképzés során egy szélesebb választékból választhassanak a fiatalok. A legtöbb 18 éves nem tudja, mi akar lenni.

A sikeresebb országokban kifejezetten ösztönzik, hogy minél később válasszon pályát a fiatal.

Igen, az a cél, hogy minél több mindennel ismerkedjen meg. Minden diplomát szerző embernek kellene például jogi, közgazdasági, statisztikai alapismeretekkel rendelkeznie, mert nem tudja értelmezni az újsághíreket, a gazdaságról szóló információkat. Mindezeket nem lehet be­legyömöszölni a középiskolába. A tudományok fejlődnek. A genetika az én iskoláskoromban nem is létezett. De ma hogy várjuk el, hogy a társadalomban megalapozott vélemény alakuljon ki arról, kell-e génmódosítás vagy milyen módon kellene korlátozni, ha kell korlátozni. Tíz év alatt gyökeresen megváltozik a világ helyzete és az is, ahogy a géneket módosítják. Ugyanilyen fontos tananyagok vannak például a kémiában vagy a társadalomtudományokban.

(…)

Néhány hónapja derült ki, hogy a világ 500 legjobb egyetemét rangsoroló sanghaji listán nem szerepel magyar intézmény. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem korábban rajta volt a listán.

A sanghaji listát is úgy értékelem, mint a PISA-felmérést. Vannak a felsőoktatás mérésére más paraméterek is, de a romló tendencia miatt a sanghaji rangsorra is oda kell figyelni. Sok probléma van az egyetemi rendszerünkkel, hogy a legnyilvánvalóbbat mondjam: jelenleg a cseh egyetemi tanári fizetés duplája a magyarnak, pedig egy hasonló helyzetben lévő országról van szó. Emiatt az egyetemekről nagy az elvándorlás külföldre is, kutatóintézetekbe is. Az egyetemek vonzerejét növelni kellene.

Az egyetemi oktatók bérének emelésére 47 milliárd forint kerül be a felsőoktatás költségvetésébe. Ilyenkor persze nehéz nem arra gondolni, hogy ez az összeg fele annak, mint amennyibe az úszó-világbajnokság eddig került.

Biztos, hogy stabilizáló hatása lenne annak, ha jobban emelkednének a bérek. De van más gond is. Az egész egyetemi hálózat létrejötte nagyon ellentmondásos a számos, szerintem hibás döntés miatt. Ha bármelyik vezető egyetemet megnézzük, mondjuk az ELTE-t, akkor a tudomány mellett vannak olyan karai, amelyek nem tudományos karok. Ezek a saját műfajukban nagyon kiválóak, de nem egy tudományegyetemhez tartoznak. Ez állandó feszültségforrás, például az előléptetés, az értékelés terén. Magyarországon túlságosan elment a tudományfinanszírozás a pályázati alapú finanszírozás irányába.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A teremburáját
2017. május 04. 12:34
Lehet, de nem pont a bolognai egyetemen! Az előny meg elsikkad a rengeteg hátrány mellett..
A teremburáját
2017. május 04. 12:33
Jellemzően Bolognában sincs bolognai rendszer! Ez nem olasz, hanem angolszász találmány, főleg amerikai. Természettudományokban nincs helye, de az alkalmazott tudományágakban sem. Ez utóbbiakban lehetséges a két szintű oktatás (de nem egymásra épülve): - 2-3 éves főleg gyakorlati oktatás, elméleti alapokkal (üzemmérnökök,non-doktor ápolók, óvónők, tanítók, stb); - 4-5 éves főleg elméleti oktatás (jogászok, közgazdászok, mérnökök, orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok, stb számára). Tanároknál csak osztatlan lehetséges, főleg ha kétszakos tanárokat akarunk képezni. Érthetetlen, hogy mit kell ennyit vacakolni ilyen nyilvánvaló dolgokkal, pláne, hogy évszázados bevált gyakorlat létezik hozzá. Nem tartom elfogadhatónak azt a szemléletet, hogy az érettségizetteknek szüksége lenne még pár év kóválygásra a különböző pályák közt (az idióta kredit rendszert pont erre találták fel!). De ha az a cél, hogy 30 év alatti ne végezzen....akkor rajta....
noMores
2017. május 04. 12:31
A bolognai rendszer - ilyen - bevezetese hiba volt. De nem hinnem, hogy orbanek hozzanyulnanak. Ez mar bonyolultabb, mint az egyentankonyvek, meg kancellari kinevezesek. Itt mar tervezni, gondolkodnk, egyeztetni kene. Na ahhoz meg ostobak, mint a fold.
mantelman
2017. május 04. 12:31
Az egyetemeket, tapasztalatom szerint, bürokrata zsarnokok, klikkek irányítják. Az egyetemi demokráciának nyoma sincs. A vezetői utódlás káderpolitikai alapon szelektált.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!