Ünnepélyesen felavatták a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot szerdán. A szakkollégium első évfolyama, tizenöt egyetemista költözött be a napokban a Pozsony belvárosában megalakult kollégiumba. A két éve felmerült ötlet a magyar állam támogatásával valósult meg. A magyarságtudat, társadalmi érzékenység, szakmai kiválóság és a közösségi élmények fontosságát hangsúlyozták az alakulási beszédekben. Tudósításunk.
2016. szeptember 22. 12:33
p
0
0
9
Mentés
Szerdán felavatták a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot. A szakkollégium a felvidéki magyar egyetemvárosok diákszervezeteinek ernyőszervezete, a Diákhálózat (DH) kezdeményezéséből nőtte ki magát. A szakkollégium belső, szervezeti és szakmai felépítése a kollégisták bevonásával még most formálódik. Az első évfolyam színes szakmai háttérrel rendelkezik, egyaránt vannak a kollégisták között színészek, jogászok, társadalomtudományokkal foglalkozók és közgazdászok. Az interdiszciplináris képzés első szemináriumait retorika és politikai filozófia témában szervezték.
A kollégium Pozsony belvárosában nyílt meg, Fridericzky János ingatlanában. A régi, polgári ház tulajdonosa, aki építész is, maga tervezte meg a korábbi irodák lakó- és tanulótérre való átalakítását. A munkálatokat és a kollégium bérlését a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága finanszírozta.
A felvidéki magyar elit jövője
Mózes Szabolcs, a kollégium igazgatója az ünnepélyes megnyitón elmondta: két és fél éve született meg az ötlet és 2015 decemberében jegyezték be a szakkollégiumot fenntartó alapítványt. Augusztusban vették fel a kollégium első évfolyamát, tizenöt pozsonyi egyetemistát. Az elkövetkező két évben a cél a kollégium felduzzasztása húsz, majd harminc főre.
Bauer Dávid, a szakkollégium mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében úgy fogalmazott: a felvidéki magyarság számára kiemelkedően fontos a kollégium megalapítása, A kollégistáktól azt kérte, hogy legyenek a felvidéki magyarságnak, de a szlovákoknak is példaképei. Hozzátette: a kollégisták számára a magyarságtudat megtartása és az embertársaik tisztelete kiemelt érték kell legyen. Bauer elmondta: ők a hátteret biztosítani fogják, de az önrendelkezést a gyakorlatban már a kollégistáknak kell megtanulniuk.
Bumerángként kell visszatérni
Feledy Botond, a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora az ünnepségen a szakkollégiumok történetéről beszélt. Elmondta, hogy az első szakkollégiumokat azért hozták létre lomos, omladozó budapesti épületekben, hogy olyan tanárokat, előadókat is meghallgathassanak, akit az előző rendszerben nem engedtek fel a katedrára. A későbbiekben, a rendszerváltás után a mozgalom tagjai a Szakkollégiumi Charta megírásával saját maguk számára kötelezően előírták az együttlakás feltételét is. Ugyanis a közösségi élet, az informális platformok, konyhai beszélgetések ugyanolyan fontos részei a nevelési modellnek.
A rektor kettéválasztotta a tehetséggondozás magyar hagyományait két fegyverre: ez a nyíl és bumeráng. Előbbi arról szól, hogy a diákokat egy látványos fejlődési íven kilőjék színvonalas nyugati egyetemekre, munkahelyekre. Itt azonban általában mindig felfedezhető valamilyen hiánya az említett közösségiségnek. A szakkollégiumoktól, így a pozsonyi kollégistáktól is inkább a bumeráng-modell várható el. Vagyis a diákok otthon csiszolgatják magukat, külföldön tökéletesítik, majd a Kárpát-medencébe visszatérve használják a megszerzett tudást.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében kiemelte a határon túli magyar közösségek szerepének fontosságát. „Ne várják el, hogy a környező országokban külföldön érezzük magunkat, ahogyan a szlovákok is otthon érezhetik magukat Magyarországon” – hivatkozott Sólyom László gondolataira az államtitkár. Különösen igaz ez a felvidéki magyarokra – tette hozzá. A pozsonyi szakkollégistáknak az államtitkár azt üzente: „Érezzék magukat otthon ebben a kicsiny Magyarországban, amit ez a sziget alkot!”
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Az idegenben elveszített városi derbin nem a szebbik arcát mutatta a Liverpool magyar középpályása, de csapattársai sem.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KannibálTatárÚr
2017. április 10. 23:14
..."egyaránt vannak a kollégisták között színészek, jogászok, társadalomtudományokkal foglalkozók és közgazdászok."
Csak műszakiak nincsenek.
Emlékszem, egyetemista koromban volt egy kör (ha jól emlékszem József Attila), ahol összejöttek a magyar egyetemisták. Mi, műszakiak is kezdtünk oda járni. Észrevettük azonban, hogy nem szivesen fogadnak bennünket, kinéznek. Így el is maradtunk lassan...
A felvidéki magyar "humán"-értelmiség - úgy látszik - féltékeny a nagyobb tudással rendelkezőkkel szemben. Az egész felvidéki magyarság látja kárát...
Van egy fizikus, két matematikus, két gyógyszerész ,bár a cikkben nem kimondottan ők vannak említve. Nagyon jól ki van egyenlítve a humán és reál szakosok száma a kollégiumban.