Fenntartható növekedés

Varga: Aki az alacsony bérekre alapoz, az nem versenyképes

2018. május 18. 9:12

Írta: Oláh Dániel
Nem minden az alacsony munkaköltség, a versenyképességhez ennél több kell – mondta Varga Mihály a Zsigmond Király Egyetem versenyképességről szóló konferenciáján. Tudósításunk.

Összeomló gazdaságot örököltünk

Külső és belső eladósodás, fenntarthatatlan gazdasági növekedés, alacsony foglalkoztatottság, romló aktivitási ráta, pazarló segélyezés és a kormányzati politikával szemben történelmi elégedetlenség – ezeket a feltételeket örökölte Magyarország 2010-re. A privatizációs bevételekből és hitelekből történő erőltetett növekedés fenntarthatatlannak bizonyult, az államadósság pedig a GDP 80 százalékára ugrott néhány év alatt – ismertette a pénzügyminiszter.


Nem véletlen, hogy

Magyarország – és nem Görögország – volt az első ország, amely külső segítséget kért a 2008-as válságban.

A bérek és nyugdíjak növekedését valós fedezet nem támasztotta alá, ráadásul általánossá vált a devizahitelezés is.

A magyar gazdasági növekedés fenntartható

2010-ben ezért azonnali fordulatra, egy másfajta gazdaságpolitikára volt szükség, ami számos szempontból szembement a korábbi folyamatokkal. Fegyelmezetté vált a költségvetési politika, a munkát terhelő adókat csökkentették – jelezve ezzel a munka becsületének visszaállítását – és helyreállították a lakosság és családok biztonságát a devizahiteles probléma kezelésével.

Kép: MTI/Kovács Attila.


A magyar gazdaságpolitikának le kellett fektetnie a tartós gazdasági növekedés alapjait, márpedig a gazdaság 2013 óta tartósan növekszik. Emiatt elhalkultak azok a hangok, hogy a növekedés csak rövid távú, hiszen

ha a gazdaság öt éve folyamatosan növekszik, az már fenntartható folyamat

– vélte. 

A felzárkózáshoz még több kell

A sikeres felzárkózás alapját a gazdaságpolitika végre megteremtette, ezért most már stabil alapokra építve lehet növelni a versenyképességet – tette hozzá a miniszter. Egy holland munkás például kétszer annyi terméket állít elő ugyanannyi idő alatt, mint egy magyar, ami rámutat, hogy a növekedéshez minőségi javulásra is szükség van, legyen szó a munka, az oktatás vagy az olyan állami szolgáltatások, mint az igazságszolgáltatás és az egészségügy minőségéről.

Varga szerint a munkapiacon a termelékenység nem javult nagy mértékben, mert alacsony képzettségű embereket vontak be a munka világába. Ezért most hatékonyabbá kell tenni a munkavállalók és a továbbra is inakítvak felnőttképzéseit. Az uniónak is meg kell értetnie az emberekkel, hogy képzések és tudás nélkül a versenyben maradás nem sikerülhet.

A termelékenység lassulása azonban nem magyar, hanem globális probléma, amelynek sokan keresik az okát – mutatott rá. Ebben az életmódváltás is szerepet játszik, mivel felértékelődött a szabadidő. Ez a termelékenységre negatív hatással van, de a munkában töltött időt hosszú távon megnyújtja.

Kizárt, hogy az olcsó munkaerőre lehet építeni

A bérekre utalva elmondta, hogy Magyarország maga mögött hagyja az olcsó munkaerő korszakát (hogy miért, arról itt írtunk). A tartósan kétszámjegyű béremelkedés rámutat, hogy

aki az alacsony bérekre alapoz, az nem lehet versenyképes.

Ha a célunk, hogy egyre jobban, biztonságosabban éljünk és mindenki előrébb léphessen, akkor váltani kell, márpedig épp ezt teszi a kormány a minimálbérek emelésével.

Kép: MTI/Kovács Attila.


A hatéves bérmegállapodás célja is az, hogy 2022-ig ellenőrizhető feltételekhez kösse a vállalatok tehermentesítését. Ha az éves reálbérnövekedés meghaladja a hat százalékot, a járulékcsökkentések ekkor lépnek csak hatályba. A bérmegállapodást ugyanakkor felül lehet és kell is vizsgálni – fogalmazott.

A munkaerő szűkösségét enyhíti a bérek felzárkózása, ami a külföldieket és a hazai inaktívakat is visszahozza a magyarországi munkapiacra. Ez már most is zajlik, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma is csökken, előbbi ötven-, utóbbi húszezer fővel csökkent egy év alatt. A bérnövekedés miatt egyre több ember marad otthon, Közép-Európában – folytatta.

A hazai intézmény- és tantárgyfejlesztések illetve a duális képzés tovább erősíti a hazai szakképzettek helyzetét, ráadásul ingyenes a második szakma megszerzésének lehetősége is.

Tűnjenek el a sárga csekkek

Riasztó, hogy egyes cégeknek akár 250-270 munkanapot is várniuk kell a villamos hálózathoz való csatlakozásra, ami rendkívüli hátrány lehet nemzetközi viszonylatban – tért rá a miniszter az intézményi tényezőkre. A Nemzeti Versenyképességi Tanács feladata ezért az, hogy véleményeket és javaslatokat fogalmazzon meg a kormánynak az üzleti környezet, a versenyképes munkaerő és a digitalizáció három pillérét érintve. 

A csőd- és fizetésképtelenségi eljárások gyorsítása, a lakhatási és mobilitási feltételek javítása, a munkahelyi bérmegállapodások egyszerűbbé tétele csak néhány példa a vállalatok működését – de a munkaerő helyzetét is – könnyítő intézkedésekre. További cél, hogy kevesebb csekket és készpénzt használjunk, azaz a digitalizáció eszközei jelenjenek meg a mindennapi életben – tette hozzá.

Csökken az adó, de be kell fizetni

Az adópolitika és a gazdaság fehérítése kéz a kézben jár egymással. Magyarországon egyre inkább megéri dolgozni, mert a közösségi szolgáltatásokhoz szükséges pénzügyi fedezetet – például az egészségügy és az oktatás fejlesztésének forrásait – a kormány áfából és jövedéki adóból teremti elő.

A feketegazdaság visszaszorításának eszköze, hogy a bérmegállapodással folyamatosan csökkennek a tisztességes vállalatok terhei: 2022-ig a szociális hozzájárulási adó 27-ről 11,5 százalékra csökken majd. 2022-ig az adóék 41 százalékra, a visegrádi országok szintje alá csökken. 

A kormány célja egyrészt az adócsökkentés, másrészt az alacsonyabb adók lehető leghatékonyabb beszedése.

A feketegazdaság elleni küzdelemhez további innovációkra lehet szükség, idén például az elektronikus számlákat vezetik be tesztüzemmódban.

Kép: MTI/Kovács Attila.


A kkv-k felének még honlapja sincs

Míg a magyar foglalkoztatás közel háromnegyedét kkv-k adják, addig e cégek fele még honlappal sem rendelkezik, de menedzsmentismereteket tekintve, termelékenységben és exportrészesedésben is gyengén teljesítenek – vélte a miniszter. Helyettük szerinte a sokkal kevesebb embert foglalkoztató nagyvállalatok adják a megtermelt hozzáadott érték nagyobb részét egy munkavállalóra vetítve.

A multik termelékenységének javításában már nincs nagy mozgástér, a kkv-k terén viszont nagy tartalékot lát még Varga Mihály.

A kkv-k vezetőit meg kell kérdezni, hogy miért nem készítenek egy weboldalt, miért nem képzik dolgozóikat vagy miért nem vesznek fel még egy embert.

Gyorsan és jobban kell elkölteni az uniós pénzeket

A fiskális alkoholizmus gyors leküzdése érdekében gyorsan kell elkölteni az uniós pénzeket – folytatta a miniszter. Ha ugyanis elfogy az ingyenpénz, akkor fordulnak majd a kkv-k nagyobb számban piaci alapú hitelekért a banki szektorhoz.

Az uniós források felhasználását célzottabbá kell tenni, ezért a 2007-2013-as időszak 16-18 százalékos aránya helyett már az uniós pénzek 60 százalékát fordítják közvetlen gazdaságfejlesztésre. Fontos, hogy ennek a kkv-k legyenek a fő kedvezményezettjei, de az is, hogy a források hasznosulását ellenőrizzék – mutatott rá.

E ciklusra már minden pályázatot kiírtak és az első jelek is biztatóak: egyre többet költünk kutatásra és fejlesztésre, de az exportpiacaink is bővülnek, ez pedig megalapozza a jövőbeli versenyképességet – zárta előadását a pénzügyminiszter.


Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

o azon kevesek egyike akin meg az ellenzek se tud fogast talalni, pedig igyekeznek nagyon

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés