Mit ér az ember, ha magyar tudós?

2016. augusztus 5. 17:51

Deczki Sarolta
hvg.hu
A bűvös kétszázezres számjegy még bruttóban sem tűnik fel a fizetési papírján, de ekkor már megjelennek az első ősz hajszálak is a fején.

„Nézzük meg a tágabb környezetet! Azt tapasztaljuk, hogy mindeközben a doktori ösztöndíjak rendszerét oly módon változtatták meg, hogy a jelölt az első két évben 140.000 forint, a második két évben 180.000 forint ösztöndíjat kap – mondván, hogy ennyi kell a tisztes megélhetéshez. Kérdezném tisztelettel, hogy egy, akár már évtizedek óta a pályán levő, fokozattal rendelkező tanársegédnek, adjunktusnak, tudományos segédmunkatársnak vagy munkatársnak nem kell ennyi a tisztes megélhetéshez? Úgy tűnik, mintha a doktori címmel kapcsolatban valamilyen mágikus gondolkodás lépne működésbe, és emberfeletti képességeket feltételeznének a viselőjéről. Holott dehogy; a doktori fokozattal rendelkező is csak egyike a több százezer, egyik hónapról a másikra élő, létbizonytalanságtól gyötört kisembernek.

A rendszerben persze további anomáliák is vannak. Az emberből úgy lesz tanársegéd vagy tudományos segédmunkatárs valahol, hogy az egyetemen többet teljesít, és jelentkezik a doktori programra. Ha felveszik, akkor néhány igen kemény, dolgos év után eljut az emberünk oda, hogy megvédje a doktori disszertációját. Ekkorra jellemzően már harmincéves kora körül van. Ha »szerencséje« van – nem jellemző, nagyon keveseknek van –, akkor kap egy állást vagy egy félállást valahol, és kezdődik életének az a szakasza, amikor határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatják, akár egy évtizeden keresztül. A bűvös kétszázezres számjegy még bruttóban sem tűnik fel a fizetési papírján, de ekkor már megjelennek az első ősz hajszálak is a fején. S ha ilyenkor összefut egykori évfolyamtársaival, akkor arra döbben rá, hogy azok általános iskolai, középiskolai tanárként is jóval többet keresnek, mint ő a doktori fokozatával és könyveivel. (Nem, nem irigyli őket, mert nagyon jól látja, milyen kétségbeejtő helyzetben vannak, és mélységesen együtt érez velük.)

Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az egyetemi oktatói és az akadémiai kutatói az egyik legrosszabbul fizetett értelmiségi réteg Magyarországon. Hogy ez miért van így, azt találgathatjuk, bár túl sok fantázia nem kell hozzá. Azt viszont nem kell találgatnunk, hogy mi lesz mindennek a következménye: romló tudományos teljesítmény, romló egyetemek, kutatóintézetek. Mindez az ország fejlettségi szintjére is igen nagy hatást gyakorol, és nem valamikor a távoli jövőben, hanem már most. Ahogy mondani szokták: az utolsó kapcsolja le a villanyt!”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak hát a helyzet az, hogy a jelenlegi kormány - AMELLETT, hogy stadionokat IS épített - igen jelentős mértékben növelte pl. a pedagógusok illetményét, a doktoranduszok ösztöndíját stb. stb. stb.

Szóval ha szerinted ma van a "megalázás" és a "bolsevik rendszer", illetve a cikkíró szerint "kétségbeejtő helyzetben" vannak pl. a középiskolai tanárok... nos, akkor milyen jelzőkkel kellett leírni mondjuk a 2010-es állapotot?

Na szóval, szívesen várom a harcos Deczki Sarolta-cikkeket a 160 ezer bruttós tanári fizetések korszakából... (amiből aztán még lehetett is részben 36%-kal (!) adózni, nuku családi adókedvezmény mellett...) hirtelen most a google egyet sem dobott ki. :))))

Akinek a ketszazezer "szamjegy" az inkabb ne tudosozzon...

Nagyon NEM mindegy, h. ki miben tudós, még a mennyire is nagy kérdés, bár van "tudományág" melyben nehezen mérhető.

Deczki átsiklik ezen.

Vannak kutatási ágak, melyekben eredményesen kutatók lehetőségei bel és külföldön másokkal összehasonlíthatatlanok. Deczki kutatási területe és tudományága nyilván nem ilyen, de nem biztos, h. olyannyira hasznos tevékenységet végez, h. azt az államnak kutya kötelessége lenne magasabban honorálni, mert ettől derülne fényre a haza és lenne olcsóbb a kenyér.

Köszönet Kóbor Grimbusznak és Békanásznak Deczki munkássága rövid áttekintésének mellékeléséért.

tothjan kommentje érdekes és tanulságos, a környezetemben tapasztaltakkal megegyező. Lehet választani az iparban hajtás vagy a viszonylag lazább egyetemi pálya között.

Hát a helyzet nem sokat változott azóta, hogy ott tanítottam/ kutattam (BME). A fizetés pocsék volt ( a társadalmi megbecsülés viszont magas...), de nekem külön szerencsém volt az, hogy olyan "specialista jellegű" Tanszéken voltam, ahol sok volt az un. KK (ipar által célzottan finanszirozott külön kutatás). Ebből majd annyi bejött, mint a normál fizetés, ha meg megvalósított szabadalom is lett belőle, akkor sokkal több. Azonban ahogy tünedeztek el a hazai vállalatok, úgy csökkent a KK is...

Ez egy veszélyes dolog ( mi a tudomány ) Felvethető az is, hogy minek foglalkoznak sumerológiával, egyiptológiával, az akkádokkal etc. és mi szükség van arra, hogy legyen egy-két magyar, aki el tud olvasni egy ékirásos táblát vagy egy hieroglifát. Ha kimegy Németországba, Angliába, Franciaországba ott gyakorolhatja a hobbiját, ez viszont oda vezet, hogy tényleg csak egy összeszerelő üzem leszünk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés