Quo vadis, progresszív újságírás?

Kemények a magyar kommentelők

2015. február 20. 8:58

Írta: Mandiner .
Milyen a progresszív újságírás, létezik-e egyáltalán? Jó-e, ha egy lapnak van valamiféle meggyőződése? Hol a helye a magyar hozzászólóknak a nemzetközi mezőnyben? Ezeket a kérdéseket járták körül Szily László, Uj Péter és Balogh Ákos Gergely a Széchenyi István Szakkollégium meghívására a Corvinuson.

Progresszív újságírás a XXI. században címmel rendezett beszélgetést a Széchenyi István Szakkollégium február 18-án a Budapesti Corvinus Egyetemen. A meghívott előadók a mai magyar online újságírás képviselői voltak: Uj Péter, a 444 alapítója, Szily László, a Cink munkatársa, valamint Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője, a vitát Saffer Zsuzsanna moderálta.

Az előadás a „mitől progresszív a progresszív újságírás” felütéssel kezdődött, és mint kiderült, az előadók egyike sem érzi igazán magáénak ezt a meghatározást. Amit csinálnak, nem azért teszik, hogy az feltétlenül progresszív legyen. Balogh arról beszélt, hogy egy újság akkor jó, ha friss és ötletes, de ez mindig is így volt. A beszélgetésből kiderült, hogy míg a Mandinernek van felvállalt, jobboldali világnézete, addig Szily szerint a Cink csak a feltétlen szórakoztatásban hisz.

Az internet elterjedésével visszaszorult a nyomtatott sajtó, ugyanakkor megjelent egy új, az egykori olvasói levélhez hasonló, ám azon túlmutató jelenség, az olvasói hozzászólás lehetősége. Az előadók egyetértettek abban, hogy Magyarországon igencsak nemzetközi mércével mérve is kemény kommentelői kultúra alakult ki, ami talán éppen a Mandiner esetében mutatkozik meg a leglátványosabban. Szily elmondta, hogy a Cink többek között azzal a céllal jött létre, hogy publikáló platformot teszteljenek vele – ez a Kinja. Náluk cél a kommentelőkkel való párbeszéd kialakítása.

Az előadók a közel két órás előadás során nem nagyon hagyták lankadni a hallgatók figyelmét: Uj történetei, Szily markáns megnyilvánulásai és Balogh közvetlen szavai hozzájárultak a jó hangulathoz. A hallgatók megtudhatták, hogyan jött létre bosszúból az Index korábbi munkatársaiból a 444; milyen kis szerkesztőséggel, de milyen jó hangulatban működik a Cink; valamint honnan indult és mivé nőtt a magát polgári undergroundként meghatározó Mandiner. Volt elmélkedés a megosztás kultúrájáról, a „kattintásvadászatról”, arról, hogy miért nem használják itthon tömegek a Twittert és a Tumblr-t  még egy kis gender-témára is jutott idő, ahol kiderült, hogy miért nem nagyon dolgoznak nők a Cinknél és a 444-nél.

*

(A tudósítást Bobák Fanni, a Széchenyi István Szakkollégium hallgatója készítette.)

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igen, a Mandineren a véleményszabadság addig terjed, amíg PC vagy. Ezt követően bevágnak a szűrtek közé.

Fellebbezésnek helye nincs!

De véleményszabadság sincs. Először azt hittem, hogy gyávák.

De elég a fényképre nézni.

Szerintem az említettek között egyet nem.

A kommentelés új műfaj. Régen névtelen levélnek nevezték, és bontatlanul ment a szemétbe.
Ma, szerencsére, itt a Mandineren van X!
Meg némi tapasztalatszerzés után kiválasztódnak azok a kommentelők, akiket érdemes olvasni, akikkel lehet beszélgetni. Akik, nagy valószínűséggel ugyanazt írják itt is, mint amit mondanák szemtől szembe.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. február 20. 10:47

Nem!
Az X azoknak jár, akiknek nincsenek érveik. Csak személyeskednek, trágárkodnak, trollkodnak, unalmasak.

"Szily szerint a Cink csak a feltétlen szórakoztatásban hisz."

Emlékszem, ugyanezt mondta Verebes is, amikor feltalálta a kormánypárti humort.

Egyetértek veled.

Az elmúlt napokban a hozzászólásomban megbíráltam Balogh Ákos Gergely főszerkesztőt és helyettesét Rajcsányi Gellértet, mert lehetővé teszik a pejoratív kijelentéssekkel tűzdelt írások szemlézését, kommentelést. Azt írtam, hogy befejezem a hozzászólásaimat, amíg nem tapasztalok lényegi változást. Ezt követően levettem találomra egy könyvet a polcról és elkezdtem olvasni. A könyv a kommunikációval, stílussal volt kapcsolatos. Miközben olvastam rájöttem, hogy tévedtem és a Mandinernek van igaza, mert ezen keresztül lehet érzékelni a társadalom egyes rétegeinek a megnyilatkozását, stílusát, arcpoétikáját. Ugyanakkor az X lehetőséget ad a kizárásra, a figyelem felhívásra. Ezért döntöttem a folytatás mellet.

Így most mindkét személyt megkövetem, mert belátom nekik van igazuk és én tévedtem.

Én úgy vagyok vele, hogy a kommentelés az a kötetlen kocsmai beszélgetés megfelelője.
A valós életben sem tűrjük, ha egy beszélgetéshez valaki a beszélgetőpartnere anyázással vagy a többiek túlkiabálásával próbál csatlakozni, pont erre jó a kiikszelés. És sajnos a trollkodás létező jelenség, így legalább nem arról szól a hozzászólások fele, hogy "ne etesd a trollt".

"z azzal (is) magyarázható, hogy Mo.-n igen sok a hivatásos hozzásszóló"

Ezt miből állapítod meg?

Szerintem nem állapítható meg és nem lényeges. A tartalom és a stilus a lényeges. Amennyiben mindkettő megfelelő, akkor alkalmas a megbeszélésre, kiegészítésre, vagy éppen a vitára. Olyan vitára amelyben egyik fél sem akarja a másikat legyőzni, hanem a megismerés, a vélemény csere, vagy megerősítés vezérli.

Tán nem a kommentelőket kéne minősiteni, hanem önmagatokat.


:))

telitalálat!

Az jó lesz.
Nem tisztelnek itt már egy ünnepet sem.

"Pedig az nem más mint csoportos önseggnyalás."

Eredeti!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában