A felsőoktatás modernizációja hozhatja meg a versenyképességi fordulatot. Interjú.
„A kormány az elmúlt években több évtizedes struktúrákhoz nyúlt hozzá. A modellváltás azt is jelenti, hogy elszánta magát a kabinet a versenyképességi fordulatra?
Alapvető feltétele a versenyképességnek, hogy minőségi tudástermelő intézményeink legyenek. Egy olyan kis ország, mint Magyarország, rendkívül kiszolgáltatott a világgazdaság működésének, nagyon kevés saját erőforrással rendelkezik, ám az ész, a tudás talán az egyik legfontosabb tőkénk lehet. Ugyanilyen fontos a jó minőségű föld és víz megtartása. A kormányzati szándékokból kiolvasható, hogy a kormány e három pillérnek szán kulcsszerepet az ország versenyképességének növelésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium katalizátorszerepet tölt be ebben a folyamatban. Az innovációs parkoknak juttatott támogatás révén ezek az intézmények hidat képezhetnek az üzleti szféra és a tudomány, valamint az oktatás között. Számos nyugati mintát használt fel a kormány a felsőoktatási reform előkészítésekor. A finnországi állami egyetemek alapítványi átalakítása ilyen példa volt, de Portugáliában és más nyugati országokban is zajlott hasonló folyamat, keletről pedig Hongkong volt ilyen minta.
A felsőoktatási rangsorokban rendre a gyenge kutatás húzza le a hazai intézmények pontszámait. Valóban gyenge színvonalúak ezek a kutatások?
Az orvostudományi és műszaki egyetemek szerintem ezen a téren sikeresebbek. Számos pozitív példa van, Debrecenben és Szegeden is világszínvonalú a kutatás. Nem véletlen, hogy vidékre olyan helyekre települtek a nagy autóipari és informatikai cégek, ahol a tudás újratermelődésének fellegvárai találhatók. A győri Széchenyi István Egyetem napi működésében régóta részt vesz az Audi gyár. Az egyetemen olyan közös kutatási programok folynak, amelyek a vezető nélküli járművek kapcsolatát vagy a mesterséges intelligenciát vizsgálják. Ígéretes a Dunaújvárosi Egyetem atomenergia-ipari kapcsolata is.
Megint tömegessé fog válni az oktatás?
Pont ez okozott gondot, hogy a tömegoktatás miatt jócskán megnőtt a középszer súlya, és ez visszahúzta a kiugró teljesítményeket. A nyolcvanas években a szakkollégiumok létrehozása – így a Bibó István Szakkollégium vagy a rendszerváltás után a Századvég-iskola alapítása – is egy ilyen kitörési kísérlet volt. Az egyetemek láthatóan sokkal lassabban reagáltak ezekre a folyamatokra. A tömegoktatás is olyan, mint egy csatahajó, amely nagyon nehezen változtat irányt, és amelynél sokkal gyorsabban változik a társadalmi környezet. A modellváltás a gyorsabb alkalmazkodási lehetőséget is megteremti. A Corvinus egyik célja, hogy viszonylag rövid időn belül bekerüljön a legjobb kelet-közép-európai business schoolok közé.
Mikorra lehetnek valódi eredmények?
Ilyenkor még nehéz ezt megmondani. Azon is dolgozom, hogy a felsőoktatás átalakításának ügyét le lehessen választani a politikai ciklusokról. Ha összevissza rángatjuk az egyetemeket, és nem adjuk meg nekik a kifutási lehetőségeket, akkor semmit nem érünk el. Manapság feleannyi idő alatt zajlanak a társadalmi változások, ami korábban tíz évig tartott, az most csak öt évig. A mesterséges intelligencia vagy a robotizáció által előidézett társadalmi-gazdasági következményeket sem tudjuk még pontosan felmérni, pedig ezek hihetetlen változásokat idézhetnek elő a munkerőpiacon, és szükségessé teszik az egyetemi oktatás radikális átalakítását is”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
