Válságkezelés vagy haszonlesés?

„Most, a járvány okozta veszélyhelyzetre hivatkozva, a vállalatfelvásárlásoknak és összeolvadásoknak azon eseteit eleve kivonták a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezése alól, amelyekben állami vagy magántőkealap részvételével az MFB tőkeprogramja segítségével szereznek irányítási jogokat egy vállalatban. A versenyjog figyelmen kívül hagyását eredetileg kormányrendeletben rögzítették, majd a rendeleti kormányzásra kapott felhatalmazást felváltó salátatörvénybe illesztették.

A napokban elfogadott salátatörvény a külföldiek tulajdonszerzésének újraszabályozásával is korlátozza a versenyt. Törvényerőre emeli ugyanis azokat a rendelkezéseket, amelyeket a járvány következményeinek elhárítása érdekében a magyar székhelyű vállalatok gazdasági célú védelmében hozott meg május 25-i rendeletében a kormány. Ennek értelmében két tucat ágazat (köztük a kis- és nagykereskedelem, a távközlés, a járműgyártás, az elektronikai ipar, az élelmiszergazdaság és a turizmus) stratégiainak minősül, s az ezekbe sorolt magyar cégekben csak miniszteri engedéllyel szerezhet tulajdont külföldi befektető. Ám nem csupán az ún. harmadik ország befektetőitől kívánja most a kormány megóvni a hazai vállalkozásokat, amihez nemcsak joga, de – a kínai és egyes arab országok állami befektetési alapjaira tekintettel – indokolt félnivalója is volna, hanem az Európai Unióban és a valamivel tágabb Európai Gazdasági Térségben, valamint Svájcban bejegyzett cégektől is. Holott az egységes európai belső piac vállalkozásait »nemzeti bánásmódban« kellene részesítenie, vagyis pont olyanban, mint a magyar tulajdonúakat. Az év végéig hatályos módosított törvény szerint ők már csupán annyi előnyt élveznek az uniós jog szerint is külföldinek számító befektetőkkel szemben, hogy esetükben csak a többségi tulajdon megszerzése engedélyköteles.

A magyar kormány tehát állami támogatásokkal arra ösztökéli a hazai vállalkozások kiváltságos körét, hogy akár külföldön is terjeszkedjenek: vásároljanak föl a válság miatt eladósorba került cégeket, nyomuljanak be új piacokra. A bajba jutott hazai cégek felvásárlását, a piacaik megszerzését pedig a direkt támogatásokon túl még azzal is segíti, hogy megóvja őket a külföldi és európai uniós befektetők támasztotta versenytől, és ezzel még inkább leszorítja a prédaként kiszemelt cégek árát.

Orbán Viktor már a 2008-ban eszkalálódott, máig ható pénzügyi krízist is ügyesen felhasználta gazdasági hatalma növelésére. A mostani helyzetnek még csak a kezdeténél tartunk, de máris látható: a koronavírus-járvány előidézte válság a korábbinál is jobb alkalmat kínál neki arra, hogy az újra megengedetté vált állami beavatkozásokkal a saját malmára hajtsa a vizet.