Küldjünk hárommillió embert Amerikába! – Dunakeszi győzelem az OKPV-n
2016. március 09. 11:44
Mit kellett volna tennie Ferenc Józsefnek a königgrätzi csata után? E kérdés ejtette gondolkodóba az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny márciusi döntőseit. A Mathias Corvinus Collegium és a Case Solvers által rendezett versenyt a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium diákjai, Almási Dániel, Baracz Kornél és Szilágyi Botond nyerték.
2016. március 09. 11:44
p
0
0
5
Mentés
Ön mit tett volna Ferenc József helyében a königgrätzi csata után? Hogyan stabilizálta volna az 1866-ban elszenvedett vereség után a császárságot? Tényleg a kiegyezés volt a legjobb megoldás?
E kérdések okoztak fejtörést az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny (OKPV) márciusi döntőseinek, akik Ferenc József tanácsadóiként országvezetési stratégiát dolgoztak ki az uralkodónak.
Az OKPV fejleszti a problémamegoldó képességet és a kreativitást
A problémamegoldó versenyt harmadik alkalommal rendezte meg a Mathias Corvinus Collegium és a Case Solvers csapata. A háromfordulós verseny célja, hogy a diákok már a középiskolában megismerkedhessenek a való életben is használt problémamegoldó módszerekkel. „Tapasztalatom szerint a magyar diákok rendkívül nagy lexikális tudással rendelkeznek, ugyanakkor egy kicsit bátortalanok a hipotézisek felállítása terén, kevesebb kreativitással rendelkeznek, mint például az amerikai diáktársaik. Az OKPV jó lehetőség számukra, hogy fejlesszék ezt a képességüket” – mondta Romsics Ignác történész, a zsűri egyik tagja.
A vetélkedő során a diákok egy-egy sorsfordító történelmi döntési helyzetet ismernek meg. Először elemzik a szituációt, annak lehetséges következményeit, majd egy konkrét megoldási javaslattal állnak elő, melynek rávilágítanak előnyeire és kockázataira is.
A száztíz induló csapat közül hárman, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium meN Probléma nevű, a Szent István Gimnázium Gémkapcsok, valamint a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Mathias Rex csapata jutottak a végső döntőbe. Ekkor szakmai zsűri előtt prezentálták megoldásukat a Habsburg Birodalom fennmaradására. Ötleteiket Prof. Dr. Romsics Ignác, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Strohmayer János, a CIB vezérigazgató-helyettese, valamint Takács József, a Vodafone stratégiai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium volt diákja értékelte.
A legfőbb probléma az elszigeteltség, a gazdasági válság és a nemzetiségi kérdés
Mindhárom csapat egyetértett abban, hogy a császárság legnagyobb gondja a vereség utáni külpolitikai elszigeteltség, a hanyatló gazdaság és a nemzetiségi kérdés –a megoldást azonban teljesen máshol vélték megtalálni.
A külpolitikai stabilitás érdekében akadt, aki porosz szövetséget, más az angolokkal való kapcsolatfelvételt javasolta. A zsűrit azonban a Gémkapcsok ötlete lepte meg legjobban, ők ugyanis a franciák támogatásának megszerzését tanácsolták, a segítségért cserébe pedig Tirolt ajánlották volna fel. Tirolban tört ki azonban a napóleoni háború során a legtöbb lázadás a francia hódítások ellen, ráadásul a területen egy fia francia sem élt, így a térség felajánlásával nem valószínű, hogy meg lehetett volna puhítani az uralkodó szívét. A zsűri tagjait ugyanakkor elgondolkodtatta az ötlet, hosszasan fejtegették, ez az alku mennyire lehetett reális, egyáltalán felvetődhetett-e 1866-ban.
A nemzetiségi kérdést két csapat – a meN Probléma és a Gémkapcsok – is egy erős triumvirátus létrehozásával oldotta volna meg, de míg előbbi egy osztrák-magyar-cseh, utóbbi egy osztrák-magyar-horvát összefogásra tett javaslatot. A Mathias Rex tagjai ellenben azt tanácsolták az uralkodónak, hogy mondjon le a Habsburg Birodalom jelenlegi formájáról, helyette hozzon létre egy laza államszövetséget, melyet a közös ügyek mellett a császár tekintélye tart össze.
A hanyatló gazdaságra kitelepítés a válasz
A gazdasági válság megoldására az új vámrendszertől kezdve az egységes gazdasági tér létrehozásán át sorjáztak a javaslatok, de a legérdekesebb stratégiát a meN Probléma csapata dolgozta ki. Ők úgy gondolták, a földhiány megoldására a legmegfelelőbb megoldás, ha propagálják a szegény, pár holddal rendelkező lakosok – nagyjából hárommillió ember – Amerikába költözését. Az így elhagyott területeket az állam felvásárolná és szétosztaná a megmaradt lakosság között, hogy mindenkinek legalább húsz holdnyi terület jusson. Noha a zsűri felhívta az ifjú tanácsadók figyelmét, hogy ez az embertömeg hiányozhat az újjáépülés előtt álló gazdaságnak, ráadásul, ha egy ilyen mértékű kivándorlási hullám megindul, azt nagyon nehéz megállítani, értékelték a csapat kreativitását, újító szándékát, olyannyira, hogy nekik ítélték a fődíjat.
A döntő végeredménye:
1. helyezett: meN probléma (Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium): Szilágyi Botond, Almási Dániel, Baracz Kornél; kísérő tanár: Omischel Mónika
2. helyezett: Gémkapcsok (Szent István Gimnázium): Dóbé Orsolya, Tabányi Viktor, Farkas Johanna; kísérő tanár: Kósa Zsolt
Helyszíncserék, rendőri blokád és antifa tüntetők – ilyen közjátékok övezték a brüsszeli National Conservatism Conference-t. A baloldali városvezetők mindent bevetettek, hogy megakadályozzák a neves konzervatív politikusokat és gondolkodókat felvonultató eseményt, azonban elbukott a kísérletük.
A végéhez közeleg az MCC Vezetőképző Akadémia jelentkezési időszaka. A program vezetőjével, Túri Péterrel beszélgettünk a képzés lényegéről és a jelentkezés feltételeiről.
Ismét szintet lépett a közel-keleti konfliktus, államközi háborúskodás vette kezdetét a világ lőporos hordójában. A nagyhatalmak óvatosságra intenek. Veszprémy László Bernát írása.
Amerikában is szép számmal akadnak „eurofil” politikusok és újságírók, akik arra biztatják Amerikát, hogy vegyen példát Európáról – azonban nem mindenki szerint helyes ez az irány. Könyvajánlónk!
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
p
1
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2016. március 18. 00:17
Na látod, ez a megjegyzés is mutatja, hogy ez az egész verseny egy manipulatív x@rkavarás.
Az eredmény kiértékelhetetlen (a "mi lett volna ha" a legtudománytalanabb történeti kérdés), egy előre elképzelt (ideologikus) "helyes megoldás" sulykolása a jobb sorsra érdemes diákokba.
Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a magyar hivatalos politika, ha nem is támogatta, de "jótékonyan elnézte" a kivándorlást. Ennek pedig az volt az oka, hogy a kivándorlók között a nemzetiségiek rendesen felül voltak reprezentálva. Mivel akkor már a Nagy-Magyarországban a magyarok kisebbségben voltak, ez is egy átmeneti megoldásnak látszott.