Csaba László szerint jól kezeljük a válságot, nem lesz drámai a visszaesés

Nem lesz drámai magyar visszaesés

„Ha az idei 12 hónapot tekintjük alapnak, akkor világos, hogy jelentős visszaesés várható Nyugat-Európában, mindenekelőtt az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban.

Nálunk is lesz visszaesés, de nem lesz drámai – látható, hogy az első két negyedév adatai nem olyan rosszak, és a szolgáltató szektor is sokkal hamarabb tér magához, mint ahogy gondolnánk. A Darvas Zsolt kollégám által prognosztizált 10 százalékos visszaesésnek sem látom esélyét: az első negyedévi növekedés mellett ez elképzelhetetlen” – nyilatkozta Csaba László, a CEU professzora a Növekedés.hu portálnak.

„Ami szabad szemmel látható, mivel adatok még annyira nem állnak rendelkezésre, hogy a szolgáltatások – nemcsak az idegenforgalom, hanem például az egészségügy is – lassacskán visszatér a maga pályájára. A gazdasági fellendülést leíró V-alakú görbe, amiról az MNB beszél a derűlátóbb változat, én inkább U-alakú fellendülésre számítanék ebben a térségben – kisebb visszaesésre, és lassabb helyreállásra, ami abból akad, hogy egy sor tevékenységet nem lehet folytatni, mert a válság a kisebbeket, a tőkeszegényeket, a határon lévőket tizedeli meg leginkább.”

Jól élénkít a magyar gazdaságpolitika

„A kormányzat rácáfolva arra, amit mondtak róla, és amit magáról mondott, egy meglehetősen lendületes költségvetési ösztönző programot indított el. Jelenleg a tervezett hiány ötszöröse (8 százalék) állt elő 5 hónap alatt. Ez alátámasztja, hogy a korábban is expanzív költségvetési politika még expanzívabb lett. Ezzel azonban semmi gond nincs, az uniós szabályozás szerint is van tér költségvetési lazításra visszaesés esetén” – tette hozzá. 

Csaba nem különösen borúlátó: „az elemzői konszenzussal összhangban 5 százalékos vagy azt valamivel meghaladó visszaesésre számítok, és ennek megfelelően 5 százalékos államháztartási hiányra, és mindenképpen egyszámjegyű, legfeljebb 6-7 százalékos munkanélküliségre.”

Megmaradnak az állások, éledezik a piac, stabil támasz a kormányzat

„Azt, hogy nem bocsátottak el embereket, értékelni kell. Az álláshelyek megtartása mindig is kormányzati prioritás volt, ugyanis aki állásban marad, az keres, és fogyasztani fog. Mindezek hatására mintha éledezne a piac: az építőipar összeroppanása, amitől az ágazat vezetői tartottak, sem következett be. Összefoglalva úgy látom, hogy a kormányzat élénkítő politikát folytat. A kormányzati fogyasztás sem esett vissza, ami szintén fontos, a régi válságoknál ugyanis az állam magán kezdte a takarékoskodást, ma azonban az állami kiadások üteme változatlan, ami szintén egy stabilizáló tényező.”

Csaba nem ért egyet az újabb, átcsoportosításon felüli drasztikusan költekezést szorgalmazó Oblath Gáborral, aki szerint az átcsoportosítás (ha nincs pótlólagos kereslet teremtés) nem élénkíti a gazdaságot. Oblath azon liberális közgazdászok közé tartozik, akik közös levélben követelték már a járvány kezdetén, hogy a magyar kormány költsön sokkal több új forrást a válságkezelésre. Ma már úgy tűnik, jól döntött a magyar gazdaságpolitika, amikor nem a kiköltekezést követelőkre hallgatott (köztük többen, például Bajnai Gordon eladósodásból költött volna a gazdaság élénkítésére, mások, például Surányi György új adókkal terhelték volna meg a bajba jutott magyar vállalkozásokat, és ezt ironikus módon szolidaritási adónak nevezték volna el).

A professzor ugyanis egyetért a magyar kormány álláspontjával, szerinte „lehetőleg belső átcsoportosítással, nem többletköltekezéssel kell a válság ellen fellépni.”

Korábban bukásról és lemaradásról írt

„A várt magyar csoda elmaradt, a lemaradást már mindenki érzi az élet összes területén” – nyilatkozta viszont még 2019 elején Csaba, aki máshol úgy fogalmazott, „az azonos ligában játszó országokhoz képest szinte minden mutatóban jelentős a lemaradás, az egy főre jutó jövedelemben éppúgy, mint a versenyképességi mutatókban. Egykori éllovas pozíciónk az előző évtizedben egyértelműen elveszett, a mostani évtized pedig, amelynek a végét tapossuk, egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk”. 

Állításai tényszerűen is cáfolhatók, hiszen a magyar gazdasági növekedés messze, tartósan meghaladta az uniós növekedési ütemet az elmúlt években, miközben a pénzügyi mutatók folyamatosan javultak, így lényegében épp a magyar gazdaság legsikeresebb évtizedét nevezte a CEU oktatója elvesztegetett évtizednek.

Úgy tűnik, most a közgazdász is elismerte, hogy a korábbinál is mélyebb,

Ebből az következik, hogy a viszonylag jó közép-európai gazdasági teljesítmény további gazdasági felzárkózáshoz vezethet.

(MTI Fotó: Kovács Tamás)