Piros Ildikó, Elek Judit és Gulyás Buda életművét is díjazzák a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Nyitókép: Piros Ildikó 2014-ben egy tévéfelvételen (NFI/MTVA Fotó: Zih Zsolt)

***

2024-ben Elek Judit filmrendező-forgatókönyvíró, Gulyás Buda operatőr, Piros Ildikó színésznő, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal, az ünnepélyes díjátadóra a többnapos rendezvénysorozat keretében június 14-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy galériában kerül sor.  

Az idén 87 éves Kossuth- és Balázs Béla-díjas Elek Judit, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Máriássy Félix osztályában. Stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, az egy idős munkás utolsó és egy fiatal fiú első munkanapját kontrasztba állító Meddig él az ember? 1967-ben készült el. Egy évre rá mutatták be az első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmasan vegyítő Sziget a szárazföldön-t Kiss Manyival a főszerepben – a tavalyi nagy sikerű cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség ennek frissen restaurált verzióját. Ezt követte az 1983-as Mária-nap, amely Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták Cannes-ban. 1989-es Tutajosok című munkájában az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozta fel, 1994-ben pedig saját gyerekkori élményeit számba vevő kisregényét vitte filmre Ébredés címmel.

Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan sorozatok operatőre volt, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint a Hamis a baba (1991), a Három testőr Afrikában (1996) -ban, a Csak szex és más semmi (2005), a Szabadság, szerelem (2006) és a Kaméleon (2008). A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi film látható.

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Először 1966-ban állt kamera elé, azóta több mint ötven filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó, Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája címűekre a legbüszkébb. Legismertebb filmes szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, amellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter zeneszerző előtt is fejet hajtanak.

Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező előbb a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán végzett, aztán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, végül 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.

Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. Most az általa fényelt Kontrollt nézheti újra a közönség.