Festőként és tervezőként is zseni volt Györgyi Géza
2021. április 06. 19:00
Hauszmann Alajos helyetteseként beírta magát a történelembe, hiszen végig ott volt a Budavári Palota építkezésénél. Festőként és tervezőként is elsőrangú volt. Következzék Györgyi Géza élete! Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
2021. április 06. 19:00
p
11
1
1
Mentés
Pesten látta meg a napvilágot, 1851 szeptemberében. Az édesapja neves festő volt, a hazai portréfestészet egyik kiemelkedő alakja, nem véletlen, hogy Széchenyi István, Deák Ferenc, Erkel Ferenc és még maga Ferenc József, osztrák császár és magyar király is modellt ült Györgyi Giergl Alajosnak. A kis Géza beleszületett a művészetbe, nem csoda, hogy ő is a festészet felé indult. Az édesanyja korán meghalt, az apja pedig 12 éves korában, így a nagymama nevelte a gyerekeket. Györgyi Géza korán rákényszerült, hogy dolgozzon, így 19 éves koráig a Calderoni optikai kereskedésben tevékenykedett (nem mellékesen egész életében erősen rövidlátó volt).
1870-et írtunk, az akkor 19 esztendős Györgyi Géza egy nap belépett Hauszmann irodájába.
Nem hozzá jött, hanem a nagybátyjához, Haliczky Bélához, aki akkoriban Hauszmannal közösen vitte az építészirodát. Hauszmann Alajos így írt a találkozásról a naplójában: „Gyakran eljött az irodánkba. Miután a rajzokhoz nagy tehetsége volt és a Calderonitól menekülni kívánt, rajzolónak felfogadtuk.” Györgyi önéletrajzából tudni, hogy Hauszmann hatására döntött úgy, hogy a festészet után az építészet felé fordul.
Alpár Ignác (balra) és Györgyi Géza, aki a Budavári Palota építkezésén főszerepet játszott.
A budapesti Műegyetemen tanult, majd Berlinben képezte tovább magát. Berlinből aztán Budapestre vezetett az útja, ám ekkor még nem Hauszmann, hanem a kor legnevesebb építésze, Ybl Miklós fogadta fel segédnek, ahová Hauszmann ajánlotta. Boldog volt, hogy ott lehet a Szent István-bazilika, a Várkert Bazár és az Operaház építésénél. Közben Ferenc József a Budavári Palota bővítésével is megbízta Ybl Miklóst. Aztán 1891 januárjában jött egy nem várt csapás, Ybl Miklós meghalt. Györgyi Ybl temetésének szervezésében is részt vett, mellette pedig megalkotta a nagy tervező készülő szobrának talapzatát (magát a szobrot Mayer Ede készítette). Még ebben az évben ő fogadta Ybl elárvult irodájának bejáratánál a főudvarmestert, aki Ferenc József megbízásából ment el megnézni az új Budavári Palota gipszből készült makettjét.
A tehetséges tervezőt aztán Hauszmann Alajos maga mellé vette helyettesnek, ugyanis Ybl Miklós halálát követően a Budavári Királyi Palota tervezésével és kivitelezésének irányításával Hauszmann-t bízták meg. Innentől kezdve Györgyi Géza a terveivel
hozzájárult a budai Vár nagyszerű átalakításához, így például a csodás Szent István-terem megvalósításához is.
A palota ékszerdobozának nevezett termen a kor legnevesebb és legjobb iparosai dolgoztak. Hauszmann Alajos külön kiemelte, hogy a terem megtervezésében a munkatársa, Györgyi Géza nagy segítségére volt. A második világháborúban megsemmisült Szent István-termet a Nemzeti Hauszmann Programban most a legapróbb részletekig újra megalkotják az eredeti tervek és archív képek alapján, és 2021. augusztus 20-ától ismét látogatható lesz a századforduló csodája.
A Szent István-teremben minden az eredeti pompájában fénylik majd (Nemzeti Hauszmann Program)
Hauszmann nagyra tartotta Györgyit és nem csupán tervezőként, hanem festőként is. Az újságok is megírták korábban, hogy a „Titus diadalíve Rómában” című Györgyi-festményt Hauszmann vásárolta meg a Műcsarnok kiállításán 1883-ban. Györgyi Géza sokoldalúságára jellemző, hogy ő álmodta meg például 1889-ben a budapesti városháza dísztermének állványos óráját. 1892-ben Alpár Ignác társaságában – akivel Berlinben is együtt tanult építészetet – sikeresen pályázott a kassai színház megépítésére, 1896-ban pedig a millenniumi kiállításon egy csodás kályhaellenzővel jelentkezett, ami elnyerte a látogatók tetszését.
Györgyi később a szintén közismert építésszel, Hoepfner Guidóval kezdett közös munkába.
Több felvidéki szállodát is együtt terveztek meg, ahol még a bútorok is az általuk készített tervek alapján készültek. A sokoldalú zseni, aki festőként és tervezőként is elsőrangú volt, végül 82 éves korában aludt el örökre. Pesten született még 1851-ben, és Budapesten halt meg 1934-ben. Nagyot változott a két dátum között a világ, amiben az építészet terén Györgyi Gézának is elévülhetetlen érdemei vannak.
A sarkkörök és a hideg égövek világát idéző állatbemutató Magyarország történetének legnagyobb vidéki állatkerti beruházása. Gajdos László igazgató szerint egyedülálló látványosság jött létre nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Kovács Ferenc polgármester úgy véli, már nem lecsúszó város a szabolcsi vármegyeszékhely.
Háborúba viszi Joe Biden az amerikaiakat – figyelmeztetett Donald Trump volt amerikai elnök fia a Tucker Carlson konzervatív véleményvezérnek adott interjújában.
p
0
0
7
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
simonvitéz
2021. április 06. 20:44
Nagy korszak nagy emberei. Az életéről egy film esetleg?