Szakkollégiumok

Értékre nevelni – Szegeden találkoztak a szakkollégisták

2016. augusztus 11. 09:59

Az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság és az oktatás kérdéseit járták körül augusztus 3. és 7. között a szegedi XIX. Nyári Szakkollégiumi Találkozón, amelyen a magyarországi és kárpát-medencei szakkollégiumok tagjai vettek részt. A szervezők idén is azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a szakkollégiumok társadalmi szerepvállalásának formáit találják meg a mai Magyarországon. A szakkollégisták kiemelten fontosnak tartották a demokratikus értékekre nevelő – de szerintük most rosszul működő – diákönkormányzatiságot a közoktatásban és felsőoktatásban egyaránt.

Augusztus 3-7. között rendezték meg a XIX. NYATA-t, vagyis a Nyári Szakkollégiumi Találkozót Szegeden. A négy szervező a budapesti Eötvös József Collegium, a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium, a szegedi Eötvös Lóránd Szakkollégium és a helyszínt is biztosító Móra Ferenc Szakkollégium voltak. Az idei NYATA a közös gondolkozás és bulizás jegyében telt.

A szervezők az előző évi, Kolozsváron rendezett NYATA szellemiségének folytatása mellett köteleződtek el. Vagyis az „interdiszciplináris párbeszéd” megteremtését és a szakkollégiumok társadalmi szerepének megtalálását tűzték ki célul. A szegedi séták, borkóstolók és a magyar olimpikonokért való szurkolás mellett a találkozó tematikus napjai az esélyegyenlőség, fenntarthatóság és oktatás kérdéseit járták körül.

Miért fontos a NYATA?

Az első találkozóra 1985-ben Szarvason került sor. A szarvasi találkozót a Rajk László Szakkollégium és a Bibó István Szakkollégium szervezte közösen. Az akkori idők „szabályai” szerint egyetemközi diáktalálkozót nem lehetett „hivatalos” engedély nélkül szervezni. A szervezők figyelemelterelésül úgy jelentették be az eseményt, mint olyan szakkollégiumi találkozót, amit rendszeresen megszerveznek. Így történt, hogy az első NYATA hivatalosan IV. Országos Szakkollégiumi Találkozóként lett megrendezve.

Habár túlzás lenne sorsdöntőnek nevezni a szarvasi találkozót, mégis meghatározó volt a kor viszonyai között és a rendszerváltáshoz vezető események tükrében. A belügyminisztérium is „képviseltette magát” Szarvason, persze nem hivatalos minőségében. Az hogy egy több száz fős, rendszerkritikus eseményt önerőből sikerült megszervezni a kor körülményei között, több mint biztató volt: a tényleges hatásgyakorlás lehetőségét mutatta. Szarvas és a későbbi ’87-es pápai, majd ’88-as balatonszárszói találkozók többek között a Fidesz alakulásának előzményei voltak. 

A Szakkollégiumi Mozgalom a rendszerváltás után tudatosan szakított a szervezett politizálással és a NYATA-k politikai jellege is eltűnt. A 2015-ös kolozsvári NYATA-n kapott új lendületet a szakkollégiumok társadalmi szerepvállalásának kérdése. Az idei találkozón is többször felmerült: az egyetemisták és szakkollégisták szerepe kulcsfontosságú bárminemű változás elérése érdekében.

Globális változások

Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem földrajztudományi és Chikán Attila, a Corvinus közgazdász professzora (a Rajk kollégium elnöke) a fenntarthatóságról, annak természeti, gazdasági és társadalmi oldaláról vitatkoztak pénteken. Rakonczai a globális felmelegedés várható közvetlen veszélyeiről beszélt. Elmondta, szélsőséges időjárás és klímaváltozás régen is volt, de a mostani mértékű változások mellett a jelenlegi rendszer biztosan fenntarthatatlan. Chikánnal egyetértettek abban, hogy „az emberi agy”, a technológiai és üzleti innovációk megoldásokat jelenthetnek. Mindketten paradigmaváltást sürgettek, ami csak az oktatáson keresztül valósulhat meg.

Chikán Attila elmondta, a globális változásokra nem csak veszélyként, de lehetőségként is kéne tekinteni, természetesen komolyan véve a kockázatokat. A közgazdász kiemelte, a globalizáció során soha nem látott fejlődésen ment keresztül a világ, az általános jólét történelmi csúcsot ért el. Ugyanakkor az államokon belüli és államok közötti egyenlőtlenségek is egyre növekednek, erre vezethető vissza a populista és demagóg politika térhódítása. Valamilyen redisztribúciós mechanizmusra tehát szükség van ennek kezelése érdekében.

Rakonczai amellett érvelt, hogy felső kényszer nélkül nehezen érhetőek el változások a fenntarthatóság ügyében. Pozitív példának az ózonréteg pusztításának megállítását hozta fel, de a Kiotói Egyezmény hatályvesztéséről beszélve már pesszimistábban látta a jövőt. Chikán ezzel szemben kiemelte, az intézményi közgazdaságtan arra int, a központosított megoldási kísérletek helyett sokszor inkább autonómiát kéne adni a helyi közösségeknek. A decentralizációnak köszönhető rugalmasság sokkal inkább felkészít a várható változásokhoz való alkalmazkodásra. Itthon sajnos pont ellentétes trendek láthatóak – tette hozzá.

Oktatás és demokrácia

A hatásgyakorlásra és felelősségvállalásra civil szervezetek, helyi kezdeményezések bemutatkozásai szolgáltak például a szegedi találkozón. Az oktatás kiemelt téma volt, érintve a tanulás folyamatát, a pszichológiai vonatkozásokat, a digitalizációt és a tudás szerepét a jövő társadalmában. 

Több workshop is az oktatás és a demokrácia kapcsolatát érintette. Czabán Samu, az ELTE jogi karának HÖK-elnöke a saját tapasztalatairól mesélt pénteken. Elmondta, az Új HÖK Mozgalommal leváltották a régi „egyetemi elitet” a tavaszi választásokon. Az ELTE-ÁJK korábbi hallgatói önkormányzatát, az ország sok egyetemi HÖK-jéhez hasonlóan egy feudális rendszerként jellemezte, ahol lojalitás alapon történik a kiválasztás és egy holdudvaron belül öröklődnek a pozíciók. Elmondása szerint a nagypolitikát tükrözi az egyetemi „demokrácia” is Magyarországon. Nincs verseny, ahogy professzionális érdekképviselet sem működik a verseny hiányából fakadóan, pedig a hallgatói önkormányzatban kifejezetten nagy lehetőségek rejlenek, az egyetemi döntéshozatalban birtokolt jogköreiken keresztül. Samuék kívülről szervezett csapata a transzparencia és elszámoltathatóság ígéretével kerültek a Hallgatói Önkormányzat élére tavasszal a jogi karon.

Tanközlöny középiskolásokból és felnőtt mentoraikból álló csapata a tavaszi projektjüket mutatták be szombaton. Egy olyan kiadványt írtak közösen, amiben a mai magyar oktatás hibáit vizsgálták. Többek között elemezték a központi kerettantervet, a tankönyveket, azok hibáit, de kiemelték a hierarchiára épülő oktatás hátrányait és a demokratikus működés hiányát is. Elmondták, az egész projektet még a tanártüntetések előtt kezdték és legalább annyira fontos volt nekik a kiadvány szerkesztésének folyamata, mint a kritikákkal teli tartalom. Egy vitára és közös döntésekre épülő alternatív pedagógiai módszert alkalmaztak a munka során a mentoraik segítségével. Most a módszer elterjesztése a cél.

Későbbi műhelymunkákban – a tavalyi találkozóhoz hasonlóan – a szakkollégisták egyetértésre jutottak a közoktatás néhány kiemelt hiányosságát illetően. Megállapították, a tanárok képzése és ösztönző-rendszere rosszul működik és kontraszelekciót eredményez. Az alternatív pedagógiai módszerek általános felhasználási lehetőségeire, valamint a tanárok közötti hatékony tapasztalatcsere lehetőségére hívták fel a figyelmet. Itt is kifogásolták a demokratikus értékek hiányát, valamint azt, hogy az iskolák – kevés kivétellel – csupán látszat-diákönkormányzatiságot tartanak fenn. Ahol mégis működik valamilyen valós tanulói érdekképviselet, az a kevés elkötelezett pedagógusnak köszönhető. A szakkollégiumok közoktatási szerepvállalásának ígéretével zárták a beszélgetéseket.

A bejegyzés trackback címe: http://egyetem.mandiner.hu/trackback/23940

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés