Königgrätz után

Küldjünk hárommillió embert Amerikába! – Dunakeszi győzelem az OKPV-n

2016. március 9. 11:44

Mit kellett volna tennie Ferenc Józsefnek a königgrätzi csata után? E kérdés ejtette gondolkodóba az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny márciusi döntőseit. A Mathias Corvinus Collegium és a Case Solvers által rendezett versenyt a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium diákjai, Almási Dániel, Baracz Kornél és Szilágyi Botond nyerték.

Ön mit tett volna Ferenc József helyében a königgrätzi csata után? Hogyan stabilizálta volna az 1866-ban elszenvedett vereség után a császárságot? Tényleg a kiegyezés volt a legjobb megoldás?

E kérdések okoztak fejtörést az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny (OKPV) márciusi döntőseinek, akik Ferenc József tanácsadóiként országvezetési stratégiát dolgoztak ki az uralkodónak.

Az OKPV fejleszti a problémamegoldó képességet és a kreativitást

A problémamegoldó versenyt harmadik alkalommal rendezte meg a Mathias Corvinus Collegium és a Case Solvers csapata. A háromfordulós verseny célja, hogy a diákok már a középiskolában megismerkedhessenek a való életben is használt problémamegoldó módszerekkel. „Tapasztalatom szerint a magyar diákok rendkívül nagy lexikális tudással rendelkeznek, ugyanakkor egy kicsit bátortalanok a hipotézisek felállítása terén, kevesebb kreativitással rendelkeznek, mint például az amerikai diáktársaik. Az OKPV jó lehetőség számukra, hogy fejlesszék ezt a képességüket” – mondta Romsics Ignác történész, a zsűri egyik tagja.

A vetélkedő során a diákok egy-egy sorsfordító történelmi döntési helyzetet ismernek meg. Először elemzik a szituációt, annak lehetséges következményeit, majd egy konkrét megoldási javaslattal állnak elő, melynek rávilágítanak előnyeire és kockázataira is.

A száztíz induló csapat közül hárman, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium meN Probléma nevű, a Szent István Gimnázium Gémkapcsok, valamint a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Mathias Rex csapata jutottak a végső döntőbe. Ekkor szakmai zsűri előtt prezentálták megoldásukat a Habsburg Birodalom fennmaradására. Ötleteiket Prof. Dr. Romsics Ignác, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Strohmayer János, a CIB vezérigazgató-helyettese, valamint Takács József, a Vodafone stratégiai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium volt diákja értékelte.

A legfőbb probléma az elszigeteltség, a gazdasági válság és a nemzetiségi kérdés

Mindhárom csapat egyetértett abban, hogy a császárság legnagyobb gondja a vereség utáni külpolitikai elszigeteltség, a hanyatló gazdaság és a nemzetiségi kérdés –a megoldást azonban teljesen máshol vélték megtalálni.

A külpolitikai stabilitás érdekében akadt, aki porosz szövetséget, más az angolokkal való kapcsolatfelvételt javasolta. A zsűrit azonban a Gémkapcsok ötlete lepte meg legjobban, ők ugyanis a franciák támogatásának megszerzését tanácsolták, a segítségért cserébe pedig Tirolt ajánlották volna fel. Tirolban tört ki azonban a napóleoni háború során a legtöbb lázadás a francia hódítások ellen, ráadásul a területen egy fia francia sem élt, így a térség felajánlásával nem valószínű, hogy meg lehetett volna puhítani az uralkodó szívét. A zsűri tagjait ugyanakkor elgondolkodtatta az ötlet, hosszasan fejtegették, ez az alku mennyire lehetett reális, egyáltalán felvetődhetett-e 1866-ban.

A nemzetiségi kérdést két csapat – a meN Probléma és a Gémkapcsok – is egy erős triumvirátus létrehozásával oldotta volna meg, de míg előbbi egy osztrák-magyar-cseh, utóbbi egy osztrák-magyar-horvát összefogásra tett javaslatot. A Mathias Rex tagjai ellenben azt tanácsolták az uralkodónak, hogy mondjon le a Habsburg Birodalom jelenlegi formájáról, helyette hozzon létre egy laza államszövetséget, melyet a közös ügyek mellett a császár tekintélye tart össze.

A hanyatló gazdaságra kitelepítés a válasz

A gazdasági válság megoldására az új vámrendszertől kezdve az egységes gazdasági tér létrehozásán át sorjáztak a javaslatok, de a legérdekesebb stratégiát a meN Probléma csapata dolgozta ki. Ők úgy gondolták, a földhiány megoldására a legmegfelelőbb megoldás, ha propagálják a szegény, pár holddal rendelkező lakosok – nagyjából hárommillió ember – Amerikába költözését. Az így elhagyott területeket az állam felvásárolná és szétosztaná a megmaradt lakosság között, hogy mindenkinek legalább húsz holdnyi terület jusson. Noha a zsűri felhívta az ifjú tanácsadók figyelmét, hogy ez az embertömeg hiányozhat az újjáépülés előtt álló gazdaságnak, ráadásul, ha egy ilyen mértékű kivándorlási hullám megindul, azt nagyon nehéz megállítani, értékelték a csapat kreativitását, újító szándékát, olyannyira, hogy nekik ítélték a fődíjat.

A döntő végeredménye:

1. helyezett:
meN probléma (Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium): Szilágyi Botond, Almási Dániel, Baracz Kornél; kísérő tanár: Omischel Mónika

2. helyezett:
Gémkapcsok (Szent István Gimnázium): Dóbé Orsolya, Tabányi Viktor, Farkas Johanna; kísérő tanár: Kósa Zsolt

3. helyezett:
Matthias Rex (Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium): Blankó Miklós, Hoffmann Márk, Ferenczi László; kísérő tanár: Molnár Zsolt

A verseny legjobb prezentálója Dóbé Orsolya, a Gémkapcsok tagja lett.

*

Fotó: MCC

A bejegyzés trackback címe: http://egyetem.mandiner.hu/trackback/21011

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés