Mindenki csak gazdagodhat a romológia képzés által

2016. február 10. 11:05

A magyar társadalom túlnyomó többsége nem ismeri igazán a cigányságot. Közel húsz éve tanítok romológiát a felsőoktatásban többnyire szabadon választható kurzusként, tapasztalatból mondom, hogy a többségi társadalomban hamis és főképp negatív cigánykép él. Interjú.

2016. február 10. 11:05
Kármán Judit
Cigánymisszió

A DRHE úgy határozott, hogy valamennyi hallgatója számára kötelezővé teszi a romológia képzést. Ön miért tartja fontosnak a romológiai tárgyakat kötelezővé tenni a hallgatók számára?

A magyar társadalom túlnyomó többsége nem ismeri igazán a cigányságot. Közel húsz éve tanítok romológiát a felsőoktatásban többnyire szabadon választható kurzusként, tapasztalatból mondom, hogy a többségi társadalomban hamis és főképp negatív cigánykép él. Sokan valójában semmit nem tudnak a cigányokról, nem tudják, mit tettek hozzá a történelmünkhöz, nem ismerik, milyen híres alkotóik, művészeik, zenészeik, filmművészeik voltak és vannak.

A hallgatóim mindig elcsodálkoznak, és azt mondják, sok olyan ismeretre tesznek szert, amelyre máshol nem. Az ismeretek átadása nélkülözhetetlen több okból is; egyrészt a nem cigány hallgatók megismerik a cigányságot, így bennük egy másik cigánykép alakul ki; másrészt a reálisabb, pozitívabb cigánykép elterjedése a cigányságon belül is változásokat generál. Ha egy köztünk élő, közel egymilliós népcsoport csak negatív üzeneteket, elutasítást kap, él át a többségtől, akkor súlyosan sérül az énképe, megbetegszik. A közösséghez – egy megvetett, lenézett kisebbséghez – tartozó gyermekek korán találkoznak a többség elutasításával. Akár úgy, hogy nem veszik fel bizonyos iskolákba őket, akár úgy, hogy nem ül melléjük nem cigány gyermek az iskolában, de hallják, látják, tapasztalják a róluk szóló közvélekedést is, a médiában pedig a cigányság szinte csak mint problémás, népcsoport jelenik meg. A gyermek elhiszi, amit a többségi társadalom kommunikál róla: ő nem képes semmire. Ez a kisgyerek magára vetíti ezt, és később ezt tartja az életprogramjának: nem leszek jó semmire, úgyse tudok másképp élni, kiemelkedni. Van, aki letagadja, hogy cigány, más nevet változtat, de előfordul ennek az ellenkezője is: dacos jogvédővé, szinte magyarellenessé válik valaki az őt ért elutasítások, igazságtalanságok miatt. Ismerek olyan családot, ahol az apukán nagyon látszódtak a rasszjegyek, ezért messze elkerülte gyermekei iskoláit, nem ment el a fia bizonyítványosztására, de még a diplomaosztóra sem, nehogy kiderüljön, hogy a gyermeke cigány származású.

Megengedhetetlen, hogy egy népcsoport alacsony önbecsüléssel, elutasítva, minden negatívum hordózójaként éljen közöttünk. Identitásában sérült, sebzett kisebbségtől megbetegszik mentálisan az egész társadalom is; amikor tehát elutasítunk másokat – akár egy személyt, akár egy népcsoportot –, tulajdonképpen saját magunkkal, az egész társadalommal teszünk rosszat.

A fiatal lelkész hallgatók szociálisan érzékenyek, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy előítéletektől is mentesek. Gondolja, hogy a képzés majd segít ezeknek a fiataloknak az előítéleteik leküzdésében?

Aki találkozik pozitív cigány képpel is, annak tapasztalataim szerint változik a cigányokról kialakított véleménye. Az előítéletek leküzdéséhez fontos az ismeretek megszerzése, de nélkülözhetetlenek a személyes találkozások is; látogatás cigánytelepeken vagy gettókban, beszélgetés az ott élőkkel, az életük, körülményeik megismerése, de talán még ennél is fontosabb a sikeres, tanult, művelt, iskolázott fiatal és kevésbé fiatal cigányokkal megismerkedni. Sok képzett, tanult cigány ismerősöm van, őket mindig meghívom egyetemi kurzusaimra – ezt itt is tervezem –, eljönnek és beszélnek magukról, életútjukról. Egy-egy ilyen találkozás, beszélgetés meghatározó erejű, hiszen a mai nem cigány fiatalság jelentős része úgy nő fel, hogy nem kerül kapcsolatba cigányokkal, leginkább a médiából szereznek ismereteket, benyomásokat róluk, ezek pedig egyértelműen negatívak. A cigányság történetét nem ismerő fiatalok csodálkoznak, amikor arról hallanak, hogy nem is olyan régen, az államszocializmus idején még a cigányoknak is volt munkája, hogy a »feketevonatok« szállították az ország ipari és bányavárosaiba a cigányok tömegeit, hogy segély helyett kemény munkával tartották el családjaikat. A KMK jelentését már tanulmányaikból sem ismerő hallgatók ezek után már érteni kezdik, miért sértő egy idős cigány férfinak, ha ingyenélőnek minősítik népével együtt, holott az ország építésében, bányákban, gyárakban szinte ugyanolyan arányban dolgoztak, mint a nem cigány férfiak. Az ismeretátadás tehát sokat segít az előítéletek leküzdésében.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2019. november 10. 15:47
6-700 év alatt miért nem lehet megtanulni minimum a magyar szavak megfelelő kiejtését, hogy helyesen értelmezni is tudják?
írmag
2019. november 10. 15:47
bodzavirág szedés
thymian
2017. május 04. 13:13
B+, a cigányoknak kéne hungarológiát tanulni és nem fordítva! Engem egyáltalán nem érdekel, mit vartyog ez a némber, Miskolciként tapasztalatból tudom, milyenek, főleg, ha az ilyenek adják alájuk a lovat.
szerénygúnárgedeon
2017. május 04. 13:12
Eddig csak ők gazdagodtak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik