Az életszínvonal és az elégedettség mértéke is sokkal magasabb Magyarországon.
Nyitókép: Alex Grimm/Getty Images
„Mindenekelőtt már írásom elején fontos elmondanom, hogy Románia fontos európai uniós partnerünk, nagyra értékelt szomszédunk, ahol ráadásul több mint egymillió magyar honfitársunk is él. Mégis felmerül a kérdés: amennyiben születésünk előtt lehetne választani, hogy Romániában vagy Magyarországon szülessünk meg, akkor vajon melyik országot választanánk? Milyen szempontok alapján döntenénk és melyik számunkra fontos mutató alakulását vizsgálnánk a döntés előtt? Biztos vagyok benne, hogy nem a GDP-növekedés aktuális értéke lenne a döntő, mivel a gazdasági teljesítmény mérésére alkalmazott GDP-mutató nem sokat árul el az anyagi jólét és az életszínvonal kérdéseiről, mivel ez sokkal inkább csak egy pillanatkép a gazdaság adott évi teljesítményéről, állapotáról.
Bár az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában, ez nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről, a vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről.
A »pénzcsinálás«, azaz pusztán a GDP mérése helyett érdemes például a fenntartható, széles bázisú fejlődést mérő, kizárólag objektív adatokkal dolgozó Harmonikus Növekedési Index (HNI) eredményeit is megvizsgálni, amelynek a legfrissebb, 2021-es adatai alapján például
Magyarország a 29. helyen állt a világon, miközben Románia a 46. helyen. Románia a HNI pénzügyi fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a társadalmi fenntarthatóság dimenzióiban egyértelműen rosszabbul teljesít, mint Magyarország.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Román „bölcsészsztrájk” jelent meg a láthatáron.
Beszédes rangsort posztolt az Európai Bizottság az Unió gazdasági helyzetéről.
A miniszterelnök szerint a béke melletti érvelés egyben jól felfogott anyagi, gazdasági érdek is.
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
„A csökkenő üzemanyagárak az inflációt is tovább mérséklik, és támogatják a fogyasztás helyreállását” – jelentette ki Nagy Márton.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.
A helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi helyére átmenetileg volt alelnöke lép.
