Elkészült a Magyar Ifjúság 2012 kutatás adatiból összeállított harmadik könyv, a „Harmadrészt”, amelyben ezúttal régiónként, illetve település típusonként elemezték a fiatalok helyzetét. A kötet bemutatóján Nagy Ádám, Az ifjúságügyi Szakértők Társaságának tagja, egyben a könyv egyik szerkesztője a Magyar Ifjúság 2012 adatfelvételéről elmondta: a kutatás során 15-29 év közötti fiatalokat kérdeztek, a felmérést egy 8000 fős, reprezentatív mintán végezték el. Szerettek volna átfogó képet kapni a fiatalok élethelyzetéről, életmódjáról és legégetőbb problémáiról, így talán nem meglepő az elsőre igencsak soknak tűnő 70 perces lekérdezési idő sem, vagyis átlagosan ennyi ideig tartott egy-egy fiatal megkérdezése.
A mostani már a harmadik tanulmánykötet, amiket ezen adatok alapján állítottak össze: az első a legfontosabb adatokat összegezte tematikusan, országos viszonylatban; majd a kutatók által preferált témákból állították össze a tavaly megjelent másodikat; ezúttal pedig régióként, azon belül megyénként és településtípusonként állították össze a legfontosabb adatokat, ami lehetőséget ad arra, hogy összehasonlíthatóvá váljon: az ország különböző pontjain hogyan élnek, milyen problémákkal küszködnek a 15-29 év közötti fiatalok. A könyv nyomdai költségeit – mint azt Nagy elmondta – a sajtóban mostanában sokat szereplő Magyar Nemzeti Bank alapítványok egyike, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány finanszírozta.
Csendes és apolitikus nemzedék
A kötet másik szerkesztője, Székely Levente, a Kutatópont kutató igazgatója úgy fogalmazott: „egy ilyen nagy mintás kutatásnak akkor van értelme, ha vannak olyan elemzések, amelyek területi alapon, régiónként mutatnak valamit a fiatalokról”. Székely szerint a mostani fiatalokat nem véletlenül nevezik „új csendes generációnak”, mivel valóban azok. Általánosságban jellemző rájuk a konformitás: nem akarnak nagyon mást, mint szüleik nemzedéke. Feltehetőleg a gyorsan változó világ miatt bizonytalanok: ez egyszerre okozza az elkötelezettség hiányát, a céltalanságot, illetve egyfajta rend iránti vágyat. Illetve ami még általánosságban jellemző rájuk, az a passzivitás: ez megfigyelhető mind a civil aktivitást, mind a mozgást tekintve, mind az olyan dolgok esetében is, mint hogy például a közvélekedéssel ellentétben a mai fiatalok a szabadidejük nagy részét otthon töltik. És persze apolitikusak is.