Magyar agyak felfedezése

„Nyugati lapokban ugyanis egyre többet emlegetik két olyan magyarnak a nevét, akit (tegyük a szívünkre a kezünket) valójában mi sem ismerünk. Talán hallottuk a nevüket, de hogy miért is lehetnénk büszkék rájuk, és mire lenne jó nekünk az őket körbelengő »divat«, ezt egyelőre aligha értjük.

Moholy-Nagy Lászlóról van szó és Kepes Györgyről. Mert ahogy a sebességért és a hűtőszekrények, televíziók modernitásáért lelkesedő világ egykor felkapta Roger Tallont, aztán ahogy a környezettudatosság 90-es évekbeli divatja felkapta Richard Buckminster Fullert, úgy viszi most az internet és az okostelefonok világa Moholy-Nagyot és Kepest. Világszerte egyre többen gondolják ugyanis, hogy Moholy-Nagy László 1931-ben tervezett fény-tér-modulátora, amely a vetülő fény játékát használta ki, tulajdonképpen előfutára volt annak a mozgó képi világnak, amely manapság a mindennapokban körbevesz minket. A számítógépek, videojátékok és telefonképernyők vizuális nyelvének megteremtése, a modern kori látás kultúrájának kialakítása akkor és ott kezdődött Moholy-Nagy Lászlóval. Aztán már Amerikában teljesedett ki a kollégájával, egy másik magyarral, Kepes György víziójával. Az ő egészen újszerű megközelítésmódjával művészet és technológia viszonyában. Fény, árnyék, szín, vizuális tervezés, ez volt Kepes!

Ki kellene találni, hogy mit kezdjünk ezzel. Velük, az ő munkásságukkal a mai technológiamániás világ figyelmének fókuszában. Ennek a két magyar zseninek a segítségével fel kellene szállni a felénk tartó országimázshajóra, mert ez talán messze visz…”